Roch Kaboré Burkina Faso elnöke, 100 napja van hivatalban, tavaly december végén iktatták be. Párizsi látogatása alkalmával beszéltünk vele, miután
Roch Kaboré Burkina Faso elnöke, 100 napja van hivatalban, tavaly december végén iktatták be. Párizsi látogatása alkalmával beszéltünk vele, miután találkozott Francois Hollande francia elnökkel és a kormány több tagjával, hogy a terrorellenes harcról, a nyugat-afrikai régió stabilitásáról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaljon.
Ki is Roch Kabore?
- Roch Marc Christian Kaboré-t 2015. december 29-én iktatták be hivatalába
- 1984-ben 27 évesen lett a burkina faso-i nemzetközi bank igazgatója
- Blaise Compaoré elnöksége alatt vezeti a pénzügyminisztériumot
- 2014 januárjában megromlott a viszonya az elnökkel és új pártot alapított
Elnök úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Jó napot!
Mindössze két héttel a beiktatása után Burkina Faso-t egy szörnyű terrortámadás érte. Január 15-én az Al-Kaida dzsihadistái Ougadougou belvárosában 30 embert gyilkoltak meg. Elnök úr, hogyan szedte össze magát az ország a támadás után?
Roch Kaboré: Azt kell, mondjam, hogy a terrort követő szolidaritási hullám után viszonylag könnyen talpra állt Burkina Faso. Nem hagyhattuk, hogy egy ilyen gyáva támadás megroppantson minket. Azóta tudjuk, hogy együtt kell élnünk ezzel a borzalommal és minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy elzárjuk az országot a terroristák elől.
Euronews: Mi változott az országban a merénylet óta?
Roch Kaboré: Az emberek hozzáállása természetesen megváltozott. Sokkal éberebbek, sokkal elővigyázatosabbak lettek és természetesen rengeteg új biztonsági intézkedést hoztunk, hogy csökkentsünk valamelyest az emberek félelmén.
Euronews: Milyen eszközei vannak jelenleg Burkina Fasonak, hogy jobban ellenőrizze a határait és, hogy kiszűrje a Maliból érkező terroristákat?
Roch Kaboré: Amit mindenképp meg tudunk tenni az az, hogy együttműködünk a Mali hatóságokkal és a biztonsági erők munkáit összehangoljuk. Közös járőrözéseket tartunk, de ez egy nagyon hosszú határszakasz és csak az egyik az országban. Mindenesetre francia segítséggel olyan lépéseket is megteszünk majd, amelyekkel a többi nyugat-afrikai ország felőli határokat is biztonságosabban ellenőrizhetjük.
Euronews: Franciaország bejelentette, hogy rendőri egységeket küld az országba anélkül, hogy a burkina faso-i hatóságokat, köztük önt is értesítették volna. Ön a francia belügyminiszter bejelentése után jelezte is az elégedetlenségét a francia hatóságoknak. De hogyan látja a francia csapatok jelenlétét az országában és a nyugat afrikai régióban?
Roch Kaboré: Először is szeretném leszögezni, hogy azóta tisztáztuk Cazeneuve úrral a félreértést, így nem fogunk elbeszélni egymás mellett. Természetesen figyelembe vettük, hogy a francia csapatoknak sokkal nagyobb tapasztalata van a terrorellenes harcban, és a kezdeti időkben nagy segítséget tudnak nyújtani a mi katonáinknak abban, hogy hogyan szerveződjenek, és küzdjenek meg az új kihívásokkal. Aztán persze az lenne kívánatos, ha a minket érintő biztonsági kérdésekre mi adnánk meg a saját válaszainkat, mert nem jó, hogy a francia csapatoktól várjuk el, hogy megvédjenek minket.
Euronews: Maradjunk továbbra is a nemzetközi porondon. Elnök úr mennyire követi az Európát érintő migrációs válságot, ami alapjaiban rengetheti meg a kontinenst? És mennyire kritikus Brüsszellel szemben?
Roch Kaboré: Természetesen követjük az Európai Unióban gyűrűződő válsághelyzetet, ami szerintem elsősorban pénzügyi természetű. A bevándorlás jelensége ezt a tényt csak kiegészíti. Részemről azt gondolom, hogy fontos keresztülvinni bizonyos reformokat. Az európai intézmények gyakran nagyon távolinak tűnnek a hétköznapi emberek számára, akik leginkább a bürokratákat látják, akik az intézmények tetején hoznak bizonyos döntéseket, amelyek hatásait az állampolgárok már egyáltalán nem érzik meg. Szerintem érdemes lenni közelíteni az emberek felé, illetve decentralizálni, és visszahozni a döntéseket azokra a szintekre, ahol azok érintik az emberek hétköznapjait. Ezt Afrikában ugyanígy meg kell tenni. Fontos, hogy az emberek részesei lehessenek a szükséges megoldásoknak, és legyen beleszólásuk abba, ami velük történik.
Euronews: Szeretne szorosabb viszonyt kialakítani Európával és Brüsszellel?
Roch Kaboré: Igen azt gondolom, hogy erre szükség van, egyébként ezt kértük Franciaországtól is. Nem csak a támogatásukat, hanem a lobbierejüket is, hogy európai szinten is segítsenek abban, hogy figyeljenek oda Burkina Faso-ra. Itt el szeretném mondani, hogy hamarosan én is Brüsszelbe megyek, hogy európai szintű támogatást próbáljak szerezni az országnak.
Euronews: Térjünk most át az elnökválasztási kampányára, amiben fontos gazdasági és társadalmi reformokat sürgetett Burkina Fasoban. A beiktatása utáni első napokban bejelentette, hogy az egyik legfontosabb feladata a hadsereg újraszervezése lesz. Miért ez kapott prioritást a gazdaság helyett?
Roch Kaboré: Fontos, hogy a katonaságra úgy tekintsünk, mint egy köztársaság hadseregére, ami politikamentes és, ami betartja a legfontosabb alapszabályt, vagyis megvédi az országot és Burkina Faso állampolgárait.
Euronews: Azt vállalta, hogy Burkina Fasoban visszatér a gazdaság az 5 százalék feletti éves növekedési ütemhez, ami a 2000-es évek elején működöt. Hogyan vállalható mindez ma, ha tudjuk, hogy az ország fő bevételeit adó arany és gyapot árfolyama meredeken esik?
Roch Kaboré: Az előrejelzéseink szerint az látható, hogy a már bevezetett intézkedések hatására 2016-ban 5,7 százalékkal növekednek az adóbevételek. Kötelezettségeket vállaltunk arra, hogy csökkentjük az állami kiadásokat és szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak az említett intézkedések miatt lehet nagyobb mozgástér a gazdaságban. Úgy látom, hogy az állattenyésztés és a mezőgazdaság területén rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, ahol a kis és középvállalkozások jelentősen hozzájárulhatnak majd az ország gazdasági növekedéséhez.
Euronews: Térjünk át a szomszédpolitikára, különösen az Elefántcsontparti kapcsolatokra. Burkina Faso korábbi vezetői Blaise Compaoré és Guillaume Soro jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mélypontra kerüljön a viszony. Nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem zárja be a diplomácia ajtaját, hogyan látja enyhülhet a jövöben a két ország kapcsolata?
Roch Kaboré: Valóban az volt az általános vélekedés, hogy a kapcsolatok a mélyponton vannak, de biztosíthatom, hogy az elefántcsontparti és a burkina faso-i emberek szintjén nincs feszültség, és az államfők szintjén sem, sőt. Egyszerűen úgy döntöttünk, hogy ideje lenne a folyamatban lévő jogi vitákon felülemelkedni.
Euronews: Elnök úr befejezésül visszaszaladnék az időben. Milyen emlékei vannak a Franciaországban töltött évekről, amikor közgazdaságtant tanult?
Roch Kaboré: Nagyon sok barátom volt, köztük franciák és afrikaiak, akikkel akkor együtt tanultunk. Szerintem ezek a legjobb emlékek az életben. A diákévek a legjobbak.
Euronews: Elnök úr, köszönöm a beszélgetést.