Burkina Faso közeledne Európához

Roch Kaboré Burkina Faso elnöke, 100 napja van hivatalban, tavaly december végén iktatták be. Párizsi látogatása alkalmával beszéltünk vele, miután találkozott Francois Hollande francia elnökkel és a kormány több tagjával, hogy a terrorellenes harcról, a nyugat-afrikai régió stabilitásáról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaljon. 

Elnök úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. 

Jó napot!

Mindössze két héttel a beiktatása után Burkina Faso-t egy szörnyű terrortámadás érte. Január 15-én az Al-Kaida dzsihadistái Ougadougou belvárosában 30 embert gyilkoltak meg. Elnök úr, hogyan szedte össze magát az ország a támadás után? 

Roch Kaboré: Azt kell, mondjam, hogy a terrort követő szolidaritási hullám után viszonylag könnyen talpra állt Burkina Faso. Nem hagyhattuk, hogy egy ilyen gyáva támadás megroppantson minket. Azóta tudjuk, hogy együtt kell élnünk ezzel a borzalommal és minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy elzárjuk az országot a terroristák elől.

Euronews: Mi változott az országban a merénylet óta? 

Roch Kaboré:  Az emberek hozzáállása természetesen megváltozott. Sokkal éberebbek, sokkal elővigyázatosabbak lettek és természetesen rengeteg új biztonsági intézkedést hoztunk, hogy csökkentsünk valamelyest az emberek félelmén.  

Euronews: Milyen eszközei vannak jelenleg Burkina Fasonak, hogy jobban ellenőrizze a határait és, hogy kiszűrje a Maliból érkező terroristákat? 

Roch Kaboré: Amit mindenképp meg tudunk tenni az az, hogy együttműködünk a Mali hatóságokkal és a biztonsági erők munkáit összehangoljuk. Közös járőrözéseket tartunk, de ez egy nagyon hosszú határszakasz és csak az egyik az országban. Mindenesetre francia segítséggel olyan lépéseket is megteszünk majd, amelyekkel a többi nyugat-afrikai ország felőli határokat is biztonságosabban ellenőrizhetjük. 

Euronews: Franciaország bejelentette, hogy rendőri egységeket küld az országba anélkül, hogy a burkina faso-i hatóságokat, köztük önt is értesítették volna. Ön a francia belügyminiszter bejelentése után jelezte is az elégedetlenségét a francia hatóságoknak. De hogyan látja a francia csapatok jelenlétét az országában és a nyugat afrikai régióban? 

Roch Kaboré: Először is szeretném leszögezni, hogy azóta tisztáztuk Cazeneuve úrral a félreértést, így nem fogunk elbeszélni egymás mellett. Természetesen figyelembe vettük, hogy a francia csapatoknak sokkal nagyobb tapasztalata van a terrorellenes harcban, és a kezdeti időkben nagy segítséget tudnak nyújtani a mi katonáinknak abban, hogy hogyan szerveződjenek, és küzdjenek meg az új kihívásokkal. Aztán persze az lenne kívánatos, ha a minket érintő biztonsági kérdésekre mi adnánk meg a saját válaszainkat, mert nem jó, hogy a francia csapatoktól várjuk el, hogy megvédjenek minket. 

Euronews: Maradjunk továbbra is a nemzetközi porondon. Elnök úr mennyire követi az Európát érintő migrációs válságot, ami alapjaiban rengetheti meg a kontinenst? És mennyire kritikus Brüsszellel szemben? 

Roch Kaboré: Természetesen követjük az Európai Unióban gyűrűződő válsághelyzetet, ami szerintem elsősorban pénzügyi természetű. A bevándorlás jelensége ezt a tényt csak kiegészíti. Részemről azt gondolom, hogy fontos keresztülvinni bizonyos reformokat. Az európai intézmények gyakran nagyon távolinak tűnnek a hétköznapi emberek számára, akik leginkább a bürokratákat látják, akik az intézmények tetején hoznak bizonyos döntéseket, amelyek hatásait az állampolgárok már egyáltalán nem érzik meg. Szerintem érdemes lenni közelíteni az emberek felé, illetve decentralizálni, és visszahozni a döntéseket azokra a szintekre, ahol azok érintik az emberek hétköznapjait. Ezt Afrikában ugyanígy meg kell tenni. Fontos, hogy az emberek részesei lehessenek a szükséges megoldásoknak, és legyen beleszólásuk abba, ami velük történik.

Euronews: Szeretne szorosabb viszonyt kialakítani Európával és Brüsszellel? 

Roch Kaboré: Igen azt gondolom, hogy erre szükség van, egyébként ezt kértük Franciaországtól is. Nem csak a támogatásukat, hanem a lobbierejüket is, hogy európai szinten is segítsenek abban, hogy figyeljenek oda Burkina Faso-ra. Itt el szeretném mondani, hogy hamarosan én is Brüsszelbe megyek, hogy európai szintű támogatást próbáljak szerezni az országnak. 

Euronews: Térjünk most át az elnökválasztási kampányára, amiben fontos gazdasági és társadalmi reformokat sürgetett Burkina Fasoban. A beiktatása utáni első napokban bejelentette, hogy az egyik legfontosabb feladata a hadsereg újraszervezése lesz. Miért ez kapott prioritást a gazdaság helyett? 

Roch Kaboré: Fontos, hogy a katonaságra úgy tekintsünk, mint egy köztársaság hadseregére, ami politikamentes és, ami betartja a legfontosabb alapszabályt, vagyis megvédi az országot és Burkina Faso állampolgárait.
 

Euronews: Azt vállalta, hogy Burkina Fasoban visszatér a gazdaság az 5 százalék feletti éves növekedési ütemhez, ami a 2000-es évek elején működöt. Hogyan vállalható mindez ma, ha tudjuk, hogy az ország fő bevételeit adó arany és gyapot árfolyama meredeken esik?  

Roch Kaboré: Az előrejelzéseink szerint az látható, hogy a már bevezetett intézkedések hatására 2016-ban 5,7 százalékkal növekednek az adóbevételek. Kötelezettségeket vállaltunk arra, hogy csökkentjük az állami kiadásokat és szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak az említett intézkedések miatt lehet nagyobb mozgástér a gazdaságban. Úgy látom, hogy az állattenyésztés és a mezőgazdaság területén rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, ahol a kis és középvállalkozások jelentősen hozzájárulhatnak majd az ország gazdasági növekedéséhez. 

Euronews: Térjünk át a szomszédpolitikára, különösen az Elefántcsontparti kapcsolatokra. Burkina Faso korábbi vezetői Blaise Compaoré és Guillaume Soro jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mélypontra kerüljön a viszony. Nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem zárja be a diplomácia ajtaját, hogyan látja enyhülhet a jövöben a két ország kapcsolata? 

Roch Kaboré: Valóban az volt az általános vélekedés, hogy a kapcsolatok a mélyponton vannak, de biztosíthatom, hogy az elefántcsontparti és a burkina faso-i emberek szintjén nincs feszültség, és az államfők szintjén sem, sőt. Egyszerűen úgy döntöttünk, hogy ideje lenne a folyamatban lévő jogi vitákon felülemelkedni.

Euronews: Elnök úr befejezésül visszaszaladnék az időben. Milyen emlékei vannak a Franciaországban töltött évekről, amikor közgazdaságtant tanult? 

Roch Kaboré: Nagyon sok barátom volt, köztük franciák és afrikaiak, akikkel akkor együtt tanultunk. Szerintem ezek a legjobb emlékek az életben. A diákévek a legjobbak. 

Euronews:  Elnök úr, köszönöm a beszélgetést.