NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Tiltott, tűrt vagy támogatott? Vasarely és a kultúrpolitika

Tiltott, tűrt vagy támogatott? Vasarely és a kultúrpolitika
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Vasarely számítógép nélkül alkotott úgy, mintha digitális technikával dolgozott volna.

HIRDETÉS

Kiállítással ünnepli Vasarely születésének 110. évfordulóját a budapesti Francia Intézet. A tárlat 2016. június 18-ig látható, azután július 27-től a balatonfüredi Vaszary-villában mutatják be a válogatást, egészen október 30-ig.

Vasarely képes volt az érzékeinkkel játszani. A világszerte népszerű művész Vásárhelyi Győző néven született Pécsen, 1906-ban, és Franciaországban vált a huszadik századi op-art egyik legnagyobb festőjévé. Az optikai művészet a nézők térérzetére gyakorol hatást. Vasarely fél évszázaddal megelőzte korát. Számítógép nélkül alkotott úgy, mintha digitális technikával dolgozott volna.

- Ha műhelytitkairól kérdeztem, Vasarely azt mondta, hogy az alkotás 90 százaléka verítékes munka, és csak tíz százalék kreativitás. A nagyapám még a számítógépes idők előtt alkotott, de kidolgozott egy olyan technikát, amivel viszonylag gyorsan tudott haladni. Mielőtt festeni kezdett volna, kollázstechnikával készítette el a képet. Tanítványai segítségével kartonból kivágott alakzatokat, köröket és négyzeteket rendezett el ragasztóval, hogy lássa, milyen lesz majd a végleges mű, így könnyebb volt elkészítenie a végleges festményt – emlékezett vissza a művész unokája, Pierre Vasarely.

A művész unokája vezeti a világ legnagyobb Vasarely múzeumát a franciaországi Aix-en-Provence-ban, de a magyarországi gyűjteményt jelentősebbnek mondja, ha egybetartozónak vesszük a budapesti és pécsi múzeumok anyagát.

Vasarely magánemberként

- Rendkívül érzékeny, komoly és jó értelemben véve egyszerű ember volt. Rengeteg kiállításra járt, megnyitókra, de szerette, ha otthon egyszerűen zajlik az élet. Jóízűen szeretett házias ételeket, kolbászt és körözöttet vacsorázni otthon a feleségével. Nagyon dolgos ember volt, a komoly munka volt neki a legfontosabb, és a családra kevesebb idő jutott – mesélte a művész unokája.

Pierre Vasarely azt is elárulta az Euronews-nak, hogy nagyapja nem az a típusú művész volt, aki kifejezetten egy-egy személy számára alkotott volna, őt az alkotás folyamata izgatta. Amikor elkészült egy művével, azt szívesen ajándékozta a hozzá közel állóknak, de a mű nem kifejezetten annak készült, aki kapta.

Tiltott, támogatott vagy tűrt művészet?

Magyarországon a szocialista-realista irányzatok idején az absztrakt művészetet nem támogatta a kultúrpolitika. Vasarely a hírhedt három T-n belül (tiltott, tűrt, támogatott) a tűrt kategóriába került, mivel a művész a széles tömegek számára szerette volna elérhetővé tenni a művészetet.

Első nagy magyarországi kiállítását 1969-ben rendezhette Vasarely. A hazai bemutatkozásnak óriási hatása volt, idézi fel a budapesti Vasarely Múzeumot működtető Szépművészeti Múzeum kurátora:

- A hatvanas évek végétől szinte minden magyar értelmiségi otthonában megtalálható volt ennek a ’69-es műcsarnoki kiállításnak a plakátja. Elkezdtek Vasarely stílusában különböző op art terítőket, szőnyegeket, használati tárgyakat készíteni, sokszorosítani, tehát igazán az a fajta művészeti ideológia, amit Vasarely képviselt, Magyarországon mégis hatással lett az emberekre, és valójában elérte Vasarely azt, amit a művészetével akart, mert pont az történt, amit ő szeretett volna – mondta Orosz Márton, kurátor.

Színes városok

Az Euronews-t tudósító Ács Gábor egy budapesti csempeboltban fedezte fel azt a „Vasarely” fantázianéven forgalmazott, Marokkóban gyártott cementlapot, ami évtizedeken át népszerű volt idehaza. Számos lakó és középület lépcsőházait, folyosóit és konyháit burkolták a ma ismét reneszánszát élő, Vasarely tervezte padlólappal:

- Vasarelynek volt egy „Színes városok” elnevezésű koncepciója. A művész elképzelése szerint az emberek színes építőanyagokból nem szokványos házakat, hanem gigantikus műalkotásokat építhetnének, így a mindennapi életteret maguk a műalkotások adnák. A művész életében legszélesebb körben ez a cementlap terjedt el, ami az építőanyagokat illeti – mutatta a magyarok számára ismerős padlólapot a tudósító.

A budapesti Francia Intézet vezetője az 1975-ös Fekete-fehér kinetikus sorozatot emeli ki a művész születésének 110. évfordulóján rendezett tárlatról:

- Ezeken látszik, hogy Vasarelynek sikerült a hetvenes években megújítania a harmincas évek konstruktivista és absztrakt mozgalmait – mondta Hervé Ferrage.

Vasarely műalkotásait sokan ismerik szerte a világon, de azt kevesen tudják, hogy kiváló kulturális menedzser is volt, aki sikeresen működtette múzeumait Franciaország és Magyarország mellett New Yorkban és Oslóban is, tudjuk meg a művész unokájától, aki szerint sok későbbi művész állítja, hogy hatással volt rá Vasarely:

- Az egyik legnagyobb megtiszteltetés azt tapasztalni, hogy a mai művészek azt mondják, hogy Victor Vasarely 40-50 évvel meghaladta a korát, és korát megelőzve olyat alkotott, ami a mában is érvényes – mondta Pierre Vasarely a budapesti Francia Intézetben rendezett kiállítás megnyitóján.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A divattervezők is dubajoznak

Classic Esterházy Kismartonban

A téboly visszhangjai