NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orosz-Uniós kapcsolatok: mit tehet Magyarország?

Orosz-Uniós kapcsolatok: mit tehet Magyarország?
Írta: Doloresz Katanich
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oroszország meg akar szabadulni az európai szankcióktól - ez is szóba kerülhet a szerdai moszkvai találkozón Orbán és Putyin között.

HIRDETÉS

Oroszország az ellene hozott európai büntetőintézkedések eltörlését szeretné, és könnyen lehet, hogy ebben közvetítőként Magyarország is szóba jöhet. Hivatalosan nem erősítették meg, hogy a téma napirenden lesz a két vezető szerdai moszkvai találkozóján.

A Kreml közleménye szerint “a kétoldalú együttműködés erősítése” lesz terítéken, például közös energetikai projektekról lesz szó.

Érdekesség, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök napra pontosan egy évvel ezelőtt járt Budapesten.

Magyarország: nem a határok feszegetése a cél

Orbán Viktor várhatóan olyan kérdésekről tárgyal Moszkvában, mint:

  • A Brüsszel által keményen kritizált 12,5 milliárd eurós paksi bővítés. A beruházás fővállalkozói megbízatását nemzetközi pályáztatás nélkül kapta meg a Roszatom orosz atomipari cég, ezért Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

  • Más lehetséges megállapodások, amik kellemetlen helyzetbe hozzák Magyarországot. Az USA a Népszabadság értesülései szerint figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy nem szerencsés, ha Magyarország NATO-tagként 22-24 katonai és 6-8 civil helikoptert készül vásárolni az oroszoktól, megközelítően 560 millió euró értékben.

  • Új magyar légitársaság – orosz közreműködéssel történő -létrehozása

  • Bár hivatalosan egyetlen forrás sem erősítette meg, elemzők szerint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásán az Oroszország ellen hozott európai, illetve a Magyarország ellen hozott orosz szankciók is szóba kerülnek majd.

Medvegyev: “Nem mi kezdtük ezt az egészet, tehát nem is nekünk kell befejezni”

A Magyarországgal kötött üzleti megállapodások nagyon fontosak Moszkva számára, de emellett ezekkel jól demonstrálható, hogy Moszkvának még mindig vannak “barátai” az EU-ban.

Habár a kereskedelem a szankciók miatt megfeleződött Oroszország az EU között, Moszkva mégsem enged a gazdasági nyomásnak, és nem kezdeményez tárgyalásokat a szankciók feloldásáról.

Ahogyan Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a napokban az euronews-nak adott interjújában fogalmazott: “Nem mi kezdtük ezt az egészet, tehát nem is nekünk kell befejezni.”

A színfalak mögött viszont Oroszország szövetségeseket keres az EU-ból, akik lobbiznak az ellenük hozott büntetőintézkedések feloldása érdekében, cserébe meglebegtetik az Oroszország által az EU-tagállamokkal szemben hozott válaszszankciók eltörlését.

Deák András, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa az Euronews-nak úgy fogalmazott, hogy egy idő után könnyen elkpézelhető, hogy az orosz szankciókat leginkább megérző uniós tagállamok, mint például Görögország, Bulgária, Ciprus, Olaszország és Magyarország valóban tesznek lépéseket az Európai Tanácsban azért, hogy a szankciók szépen lassan “kikopjanak”. Ez egyébként idővel az EU érdeke is.

Mi Magyarország célja?

Bár Magyarország támogatta az uniós szankciókat, exportvezérelt gazdaságként azonban vélhetően azon lesz majd, hogy valahogy újraindíthassa az exportot Oroszországba. Elemzők úgy vélik, Magyarország kész tárgyalni az orosz szankciók feloldásáról a magyarországi termékeket és szolgáltatásokat illetően. Ez azért is égető, mert az Oroszországba irányuló magyar export a felére csökkent az elmúlt két évben.

Mi Oroszország célja Magyarországgal – alternatív nézőpont

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint Magyarország Brüsszel szemében túlságosan messzire merészkedett azzal, hogy túlontúl Oroszország felé fordult, és túlságosan függ az orosz energiaforrásoktól. A volt uniós biztos szerint a kormány nem használja ki a saját reális mozgásterét (EU-NATO), ehelyett az ellenkező pólusokon keres “barátokat”.

Ahogy fogalmazott, Magyarországnak akkor adódna mozgástér ebben a helyzetben, ha az EU kérné fel a magyar kormányt valamilyen közvetítésre, de ennek már rég nincs esélye.

Balázs Péter úgy látja, hogy Moszkva nincs rászorulva Magyarországra, csupán az Unión belüli egység fellazítására és a Visegrádi csoport befolyásolására használja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kikerült Alekszej Navalnij arcképe a Szabadság téri szovjet emlékműre

2030-ra kezdheti meg a termelést a paksi atomerőmű új blokkja

Válogatás az elmúlt napok eseményeiből és történeteiből