A török kormánypolitika ellen tüntettek kurdok az iraki Erbílben

Törökországi kurdok százai tüntettek az iraki kurd központban, Erbílben azért, hogy az ENSZ ne hagyja lemészárolni a törökországi kurdokat.

Szerintük ugyanis a török hadsereg a Kurdisztáni Munkáspárt elleni küzdelem jegyében irtja a népüket.

Ankara és a terrorszervezetként nyilvántartott PKK több évtizedes harca két év szünet után, tavaly nyáron újult ki, és véresebb, mint volt bármikor az elmúlt 20 évben.

A tüntetők egyike, aki a Kurdisztáni Munkáspártot támogatja, azt mondja, azért tüntetnek, hogy megtudja a világ, mi folyik a kurdok lakta keleti vidékeken Törökországban. Hogy a nemzetközi civil szervezetek tudomást szerezzenek a fontosabb települések ostromáról, és arról, hogy a török kormány nem hajlandó elismerni Kurdisztánt.

A török hadsereg legkevesebb 700 fegyverest ölt meg eddig a két hónapja indított offenzívában. A legsúlyosabb összecsapások Cizre és Diyarbakir környékén dúlnak.

Eközben a török kormányfő egyfajta párbeszédet ajánlott a kurdoknak pár nappal ezelőtt. Azt mondta, hogy Ankara újjá akarja építeni a keleti országrészt, kárpótolni akarja a lakosságot a megpróbáltatásokért és a veszteségekért, de ehhez először is helyre kell állítania a közrendet. Ahmet Davutoğlu azt mondta, hogy a török kormány tárgyalni akar a kurdokkal, de fegyveres szervezettel nem áll szóba, és addig meg egyáltalán senkivel sem, amíg a PKK le nem teszi a fegyvert.

A PKK kezdte vagy Ankara?

A szervezet a főleg kurdok lakta délkeleti országrész függetlenségéért, egy ideje csak autonómiájáért harcol a ’80-as évek közepe óta. Ennek a harcnak mára több mint 40 ezer civil esett áldozatul.

Bebörtönzött vezetőjükkel, Abdullah Öcalannal a török kormány 2012-ben kezdett tárgyalásokat. A felek akkor tüzszünetet hirdettek.

Ez akkor omlott össze tavaly nyáron, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet bombát robbantott a szíriai határ közelében fekvő kurd Suruçben. Többségükben fiatalok haltak meg, akik épp indultak volna, hogy segítsenek a dzsihadisták ostromolta szíriai kurdoknak.

A PKK azzal vádolta Ankarát, hogy ha nem hezitál, hanem időben beszáll az Iszlám Állam ellen alakult nemzetközi koalícióba, akkor ez nem történt volna meg. Bosszúból biztonságiakra támadtak, ez lett a casus belli.

A török kormány csatlakozott a terrorizmus elleni összefogáshoz, és ezzel együtt hadműveletet indított a Kurdisztáni Munkáspárt ellen is.

A PKK-t nemcsak Ankara, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is a terrorszervezetek közé sorolja.