A magyarok 15 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát. A Tárki felmérése szerint a tanulók esetén ez az arány 67 százalék.
A magyar lakosság migrációs szándékait kutatta ősszel a társadalomkutatásokat végző intézet. A felmérés alapján kiderült, hogy a magyar lakosság 15 százaléka tervezi, hogy rövid távú vagy hosszú távú munkavállalás, illetve kivándorlás miatt elhagyja Magyarországot. Az érettségizettek körében ez a szám 16, a diplomával rendelkezők között pedig már 21 százalék.
Érdekes, hogy azok közt, akik nem tudták eldönteni, hogy elmennének-e szavazni (bizonytalanok), az arány 29 százalékos. De a legijesztőbb, hogy a diákok 67 százaléka tervezi, hogy elhagyja Magyarországot.
A Tárki adatai szerint a kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig öt-hat százalék között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, júliusra kismértékben csökkent, és októberre összességében változatlan maradt.
A munkaerő-piaci szempontból aktív népességhez képest a migrációt tervezők körében jóval magasabb arányban vannak azok, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében hajlandóak lennének az országon belül ingázni. Míg a migrációt tervezők háromnegyede, addig az aktív népességnek csupán valamivel több mint fele ingázna határainkon belül.
Ugyanez igaz az országon belüli költözésre is: míg az aktív lakosság kevesebb mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a migrálást tervezők körében majdnem kétszeres.
Pártpreferencia alapján is jelentősek a különbségek: a Fidesz és az MSZP szavazói közt alacsony a migrációs hajlandóság, míg a bizonytalanok és a Jobbik-szimpatizánsok körében nagyobb az elvándorlási hajlandóság. Ám emögött feltehetően más tényezők (például a kor) hatása húzódik meg – közölte a Tárki.