NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

2015: szerződések és választások

2015: szerződések és választások
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

- Történelmi ez a mai nap. Nagy megtiszteltetés bejelentenem, hogy egyezséget értünk el az iráni atomenergia ügyében – mondta Federica Mogherini, az

HIRDETÉS

- Történelmi ez a mai nap. Nagy megtiszteltetés bejelentenem, hogy egyezséget értünk el az iráni atomenergia ügyében – mondta Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Július 14-én 12 éve húzódó tárgyalások után Irán és a nagyhatalmak aláírtak egy megállapodást, amelynek célja, hogy biztosítsa az atomenergia békés célú felhasználását Iránban. A végső akadályok is elhárultak: Teherán beengedi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit, és a dúsított urán mennyiségét is korlátozták.

A megegyezésig hosszú út vezetett, többszöri halasztásokkal és meghosszabbításokkal, mindez rengeteg diplomáciával körítve. Egy ideiglenes megállapodást aláírtak 2013-ban Genfben, ez egy olyan kompromisszum volt, amely elvezetett a nemzetközi szankciók enyhítéséhez, és javított Teherán és Washington kapcsolatán is.

Történelmi kézfogás, amely megtörte a jeget Kuba és az Egyesült Államok között. Április 11-én az Amerika-csúcstalálkozón Panamában Raul Castro kubai és Barack Obama amerikai elnök személyesen találkozott. Ezt megelőzően a két ország több bejentést is tett kapcsolatuk normalizálásáról.

Ezek után Kubát levették a terroristákat támogató országok listájáról. Ez az akadály állt a diplomáciai párbeszéd helyreállításának útjában. A két ország kapcsolata 1961. január 3-án romlott meg végképp. Július 20. óta ismét lobog a kubai zászló Washingtonban a diplomáciai képviseleten. Az amerikai lobogót pedig augusztus 14-én vonták föl Havannában. John Kerry volt az első amerikai külügyminiszter, aki a kommunista szigetországban járt 70 év óta.

Obama és Castro ismét találkozott szeptemberben ezúttal New Yorkban, az ENSZ-ben. Kemény tárgyalások kezdődtek, amelyek középpontjában a Kuba ellenes amerikai szankciók feloldása, valamint a kubai forradalom alatt kisajátított amerikai javak álltak.

A török választások komoly csapást mértek a kormányzó AK pártra június 7-én, ezzel véget vetve 12 éve töretlen hatalmuknak. Ez megrengette Recep Tayip Erdogan elnök álmát arról, hogy Törökországban erős elnöki rendszert építsen ki. A párt nem ért el abszolút többséget, vagyis messze voltak attól, hogy a szükséges 330 parlamenti hellyel megváltoztathassák az alkotmányt.

A június 7-én tartott választás abból a szempontból is történelminek mondható, hogy a kurd barát HDP párt most először bejutott a parlamentbe, mert meghaladta a szükséges 10%-os küszöböt. A párt vezetőjének, Selahattin Demirtasnak baloldali programja nem csak a kurd választók szavazatait vonzotta be.

Az AK párt erőfeszítései egy koalíciós kormány megalakítására kudarcot vallottak. A törököknek ismét a szavazóurnákhoz kellett járulniuk. Ezután az állam és a felfegyverzett szeparatista kurd csoport, a PKK közti békemegállapodás megszakadt, és az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet halálos merényleteket hajtott végre Törökországban júliusban.

A török légierő bombázta a kurd gerrillák bázisait Irak északi részén megtorlásul a Diyarbakirban, a török rendőrök ellen elkövetett halálos támadásért. Az ellenségeskedésnek több száz halálos áldozata volt. November 1-jén az AKP támogatói ünnepeltek, mert a párt abszolút többséget szerzett a választáson. Azonban nem tudtak annyi helyet szerezni a parlamentben, hogy tárgyalások nélkül megreformálhassák az alkotmányt.

Januárban Alekszis Ciprasz megnyerte a görög választást, azzal az ígérettel, hogy véget vet a megszorításoknak. De a baloldali Sziriza párt nem tudta meggyőzni a nemzetközi hitelezőket. A miniszterelnök Athén és Brüsszel között ingázott. Ám június végén a görög kormánynak be kellett zárnia a bankokat, hogy megakadályozza a tőke kiáramlását az országból, miután nem tudta visszafizetni az IMF kölcsönt.

Janisz Varufakisz pénzügyminiszter, az eurócsoport feketebáránya lemondott a következő nap. Egy héttel később a parlament jóváhagyta a harmadik mentőcsomagot is. A Szirizán belül komoly megosztottság alakult ki, és előrehozott választásokat kellett kiírni. Ciprasz mégis meggyőzte a választókat, hogy rá szavazzanak újra a mentőcsomag szigorú intézkedései ellenére is.

Katalónia nemzeti napja november 9-én: a függetlenséghez vezető szimbolikus út. A helyi kormány kampányt indított a regionális választásokért. Népszavazást hirdettek annak eldöntésére, hogy maradjanak-e Spanyolország része vagy sem. Az igenre szavazók a függetlenségi törekvés és a Katalóniát 5 éve irányító Artur Mas mellett tették le voksukat.

A szeptember végén megválasztott katalán parlamentnek még nincs elnöke és kormánya, mivel Artur Mas-t, a győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülés vezetőjét a parlamenti pártok nem akarják újraválasztani. A vélemények Katalóniában is megoszlanak a kérdésről, a lakosságnak csupán a fele támogatja a függetlenségi törekvéseket.

A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy a katalán kérdést az alkotmánybíróság elé vitte. A madridi testület december 2-án alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette azt a katalán parlamenti határozatot, amely az önálló Katalónia létrehozásához vezető folyamat elindításáról szólt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Elnökválasztást tart Szlovákia, ötéves időszakra választanak államfőt

Titokban kérte Orbán Viktor segítségét egy moszkvai látogatáshoz a korábbi szlovák kormányfő

Az orosz elnökválasztás Navalnijról is szól