NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

COP21: Mi a Föld jövője?

COP21: Mi a Föld jövője?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Space különkiadása a párizsi COP 21 klímakonferenciáról jelentkezik. Arra keressük a választ, hogy mi történik a Földdel a jövőben. Két tekintélyes kutató is elmondja véleményét.

HIRDETÉS

Amikor először szállt Holdra ember, az űrhajósok csodálattal bámulták azt a kék pontot az égen – a Földet.Ez a pillanat nemcsak érzelmileg volt jelentős, hanem akkor kezdődött azoknak a folyamatoknak a megértése is, amit a Földről sosem láthatnánk.

Az űrkutatás segít abban, hogy az emberi tevékenység, a károsanyagok hatásait jobban láthassuk.

Vajon mit láthatnánk 1000 vagy 10000 év múlva? Első vendégünk Jean-Nöel Thépaut, az Európai Középtávú Meteorológia Kutatások Központja meteorológiai szakértője. Szerinte „egy tudományos kutató aligha mond olyat, hogy bizonyos dolgokban biztosak lehetnénk. Azt szokták mondani, hogy valószínű, hogy nagyon valószínű, meg hogy egészen valószínű. Abban vagyunk egyedül biztosak, ami most történik, amit most látunk. A hőmérséklet nőtt, a tengerek szintje emelkedik, a sarki jégtakarók visszahúzódnak, a gleccserek is rövidülnek.”

A másik vendég Andrew Shepherd, a leedsi egyetem professzora azt mondta, hogy „azok alapján, amit most tudunk, nagyon más lesz az északi félteke. A jégtakaró folyamatosan húzódott vissza az elmúlt évtizedekben. Ezt biztosan tudjuk. Az Antarktisz és Grönland jégtakarói ugyanakkorának látszanak az űrből, de sokkal kevesebb jég van bennük. És ez a jég a tengerben végzi, úgyhogy emelkedni fognak a tengerszintek ennek következtében. Ezekhez a változásokhoz alkalmazkodniuk kell az embereknek.”

Mindketten műholdak által gyűjtött adatokra hivatkoztak, amelyek az óceánok színétől a talaj nedvességtartalmáig sok mindent mérnek. Shepherd azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Űrkutatási Hivatal Cryosat programjának köszönhetően elég pontos adatokat kaptak a sarkvidékekről. Korábban azt hitték, hogy a sarki jégtömbök olyan változatlanok, mint egy alvó óriás, egészen addig, amíg műholdakról meg nem nézték őket. Most már látják, hogy időről időre felgyorsulnak. Grönlandon például a 20 évvel ezelőttihez képest ötször-tízszer gyorsabban mozognak.

Elmondta, hogy az Európai Bizottságban már fontolgatják egy újabb kutatómisszió, a Sentinel 3 elindítását. Ez segítene ellenőrizni, hogy betartják-e a politikai ígéreteket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Űrhajós Akadémiára

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában