NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Claudio Abbado előtt tisztelegtek a Párizsi Filharmonikusok

Együttműködésben a
Claudio Abbado előtt tisztelegtek a Párizsi Filharmonikusok
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Csodálatos koncerttel tisztelegtek volt karmesterük, Claudio Abbado előtt a párizsi filharmonikusok. Mahler Ötödik és Prokofjev Harmadik

Csodálatos koncerttel tisztelegtek volt karmesterük, Claudio Abbado előtt a párizsi filharmonikusok.
Mahler Ötödik és Prokofjev Harmadik Zongoraversenyét, játszották a mester tiszteletére, és az eseményre meghívtak egy nagyszerű művészt, aki rendkívül közel állt Abbadóhoz. Martha Argerich zongorista legenda így emlékezett a karmesterre.

- Ő is ott volt Friedrich Gulda mesterkurzusán, így találkoztunk. Akkoriban gyönyörűen játszott zongorán, Guldánál Salzburgban őt kérték fel, hogy játsszon a kurzus végén, mert ő volt a legjobb. Úgy emlékszem, én voltam mellette a második zongorista. Nem játszottam igazán, csak kísértem őt.

- Az első felvételemet is vele készítettem, azonnal rá gondoltam. Olyan különleges ember volt. Annyira nyugodt voltam amikor vele játszhattam, akár a legnehezebb darabot, mint amilyen Mozart. nekem Mozart borzalmasan nehéz. De ő meg tudott nyugtatni, nagyon jól csinálta, és a zenén keresztül annyira közel kerültünk egymáshoz.

- Beszéd nélkül is értettük egymást, köztünk ez így működött. Alig beszélt. A zenekarhoz is csak néhány szót. Ha valaki látta egy próbáját, lehetett látni hogy alig beszél, de hangsúlyosan ott volt, együtt volt a zenekarral. Ilyen volt.

Claudio Abbado imádta a fiatalokat, sok energiát, szenvedélyt adott át nekik. A Lucerne-i Fesztiválzenekar első oboistája is dolgozott vele, és így emlékszik vissza a közös munkára.

- Szerelem, szenvedély, kemény munka, áldozat, a közös zenélés öröme… egymásra figyelés… ezek jutnak eszembe róla, különösen, amikor Mahlert játszottunk – mondta Lucas Macías Navarro. – Mint egy utazás számtalan zenei darabon keresztül, olyanok voltak a vele töltött pillanatok. Emlékszem,milyen volt vele az étteremben, milyen volt vele utazni, egyszerűen elöntenek az emlékek és az érzelmek.

- Be kell vallanom, nagyon hiányzik – mondta Martha Argerich. – Amikor vezényelt, olyan volt, mint egy herceg, annyira aroisztokratikus. A személyisége tiszta tűz volt, ugyanakkor volt benne valami különleges – egyszerűen elképesztő volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Párizsi Filharmónia: több mint koncertterem

Verdi sötét drámája: a Simon Boccanegra

Új generáció a Párizsi Operaház nézőterén