NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miért viselnek a britek pipacsot ruhájuk hajtókáján?

Miért viselnek a britek pipacsot ruhájuk hajtókáján?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Pipacstenger hullámzik a flandriai szélben__A keresztek között is ott virít, melyek végeláthatatlan sorokban állnak_

Remembrance Sunday

HIRDETÉS

Vagyis az emlékezés vasárnapja a több mint kilenc évtizedre visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes.

Az Egyesült Királyságban a Royal British Legion, Kanadában a Royal Canadian Legion aktív katonái és veteránjai emlékeznek az első világháború áldozataira.

Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.

Ezen a napon pipaccsal vagy pipacsot jelképező piros kitűzővel jelennek meg az emberek.

Kanadában a háborús árvák és özvegyek számára indul ezen a napon adomány-gyűjtő akció, a Pipacs Kampány.

Miként került a pipacs a flamand mezőkről a brit kabátokra? h3>

Az I. világháború az újfajta hadieszközök miatt korábban nem tapasztalt méretű emberáldozattal járt. A hosszú harcok teljesen lepusztult, sík területekké változtatták a csatatereket, ahol szinte semmi sem maradt meg, azonban a pipacs igénytelenségének köszönhetően a kevés kivételhez tartozott. Nem csak a háború után borította be újra a flamand mezőket, de már a harcok idején is megjelent, körbevéve az elesettek új sírhalmait. Piros színe miatt sok katona úgy vélte, hogy a virág az elesett bajtársai véréből nőtt ki.
Ez ihlette meg John McCrae-t, a Vermonti Egyetem korábbi patológia professzorát, aki a háború alatt orvosként szolgált a kanadai tüzérségben. Az Ypres-i ütközetben vesztette el korábbi tanítványát és barátját, Alexis Helmert, és temetésére efelett érzett bánatában írta meg “Flandria mezején” (In Flanders Fields) című versét.

Flandria mezején

Flandria mezején pipacsok nőnek
Keresztjei közt egy temetőnek
Ez jelöli a mi helyünket;
s bár fenn az égen
Még bátran szól a pacsirta ének
Lenn, az ágyúdörgésben
nem hallod őket.
Mi vagyunk a halottak,
kik pár napja még
Éltünk, elestünk, ragyogott
ránk a naplemente
Szerettünk, szerettek minket
s most itt a vég,
Flandria mezején.
Viaskodjatok Ti az ellenséggel;
Átadjuk a fáklyát elhaló kézzel;
Vigyétek Ti azt magasra tartva.
De ha hűtlenek lesztek hozzánk, mélyén a sírnak
Mi nem tudunk aludni,
bár pipacsok nyílnak
Flandria mezején.
John McCrae, 1915.
(Fordította: Nika Géza)

A vers 1915-ös megjelenése után gyorsan népszerűvé vált, és Jean Pariseau-nak köszönhetően hamarosan francia fordítása is megjelent. Moina Michael, egy keresztény ifjúsági szervezet aktivistája a vers megismerése után pipacs kitűzésével akarta kifejezni szolidaritását az elesett katonákkal. A kitűző ötletét másokkal is megismertette, így többek közt Madame E. Guérinnel is, akinek az az ötlete támadt, hogy pipacsok készítésével, majd eladásával pénzt gyűjthet a háború károsultjainak. A műpipacsokat először észak-franciaországi özvegyek és árvák készítették önmaguk és a háború veteránjainak megsegítésére.

A virágok azonban hatalmas sikert arattak, így hamarosan több országban is elterjedtek. Angliában az 1919-ben alakított, a veteránokat és hozzátartozóikat segélyező Brit Légió kezdte el először a szervezet jelképeként használni a pipacsot. Ettől kezdve vált a Brit Birodalomban a piros virág az áldozatok iránti tisztelet és a veteránok támogatásának jelképévé. A poppy-t egyébként a Brit Legió első elnöke, Sir Douglas Haig is pártfogolta, aki a Somme-i csata első napján a német tüzérség ellen vezette az angol gyalogságot, történetének eddigi legnagyobb egyszeri veszteségét okozva ezzel a brit hadseregnek.

Mit is jelent a Pipacs Napja?

A háborús áldozatok iránti tisztelgés végül az V. György által november 11-re kinevezett Emlékezés napjával vált teljessé. A “Remembrance Day” nem véletlenül esik november 11-re, hiszen ezen a napon írta alá a német hadsereg 1918-ban Compiègne-nél pontban 11 órakor a fegyverszüneti kérelmet, ami egyúttal az első világháború végét is jelentette. Azóta is ezen a napon tűzik ki a legtöbben a piros pipacsot és az aláírás időpontjában, pontban 11 órakor két perces csönddel tisztelegnek a hősi halottak előtt.

Bár a Brit Nemztközössség országaiban eredetileg csak egy percre állt le az élet, az emlékezés napját 1945 után kibővitették a második világháborúban elesettekre is (később pedig a koreai es maláj háború áldozataira, illetve a szeptember 11-i támadás áldozataira is), így lett az egy percből két perc. Mivel november 11-e nem számít ünnepnapnak Angliában, így a hivatalos megemlékezés és koszorúzás a 11-hez legközelebbi vasárnapra esik.
Bár a szertartás az évtizedek során kevesett változott, a Poppy Day hangulata és a háborús veteránok támogatásának ügye annál többet. Ma már a Poppy Egyesület önálló gyárral rendelkezik, ahol háborús árvák helyett mozgássérültek és korlátozott munkaképességűek dolgoznak. Pipacsok, koszorúk és keresztek vásárlása mellett sms-sel vagy banki átutalással is támogatható a szervezet, amely csak tavaly 36.6 millió fontot gyűjtött össze. Az összeg, valamint a szervezetnek dolgozó 300 ezer önkéntes és alkalmazott azt is jelzi, hogy a Pipacs nap és a veteránok támogatásának ügye jelentős társadalmi támogatottsággal bír.

A brit politikai elit valóban egységesen kiáll a brit nemzeti emlékezet pipacsos programja mellett és a szűk, az I. világháborút imperialista volta miatt elitélő szélsőbaloldali csoporton kivűl minden politikai szereplőn ott virít a piros pipacs már az ünnepséget megelőző napokban is. Ugyanakkor a fiatalok egyre kisebb része tűzi ki a piros virágot, s mindez talán jobban érvényes a bevándorlókra, illetve a már Európában született brit ázsiaikra, afrikaikra, karibiekre.

Végezetül egy brit nő friss bejegyzése a Facebookon:

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)0; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = “//connect.facebook.net/en_US/sdk.js#xfbml=1&version=v2.3”; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);}(document, ‘script’, ‘facebook-jssdk’));> I’d been trying to find the man who repositioned my poppy and told me his story about it on Tuesday, to let him know how…

Posted by Karen Lowton on�Sunday, November 8, 2015

Pipacs posztok

#MyPoppy #OurDuty #GetYourPoppy #lestweforget #remembrancesunday

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kitűzte az illegálisan érkezett menekülők Ruandába telepítésének kezdetét Sunak

Rekordszámú menedékkérő érkezett az Egyesült Királyságba

Ellenséges kibertevékenységgel vádolja Kínát az Egyesült Királyság