Fél évszázadnyi katonai uralom után szabad választásokat tartanak az ázsiai országban.
25 év után először szabad választásokra készül Mianmar. Körülbelül 30 millió polgárt várnak az urnákhoz, hogy döntsenek a kétkamarás parlament 664 képviselőjének kétharmadáról, a székek egyharmadát ugyanis a hadsereg képviselőinek tartják fent.
A katonaság uralja az ázsiai országot fél évszázada.
A vasárnapi választásokon 93 párt képviselteti magát, ám csak két favorit van. Az egyik a Nemzeti Liga a Demokráciáért szervezet, melynek elnöke a Nobel-békedíjas Ang San Su Csí, aki 15 évet élt házi őrizetben a katonai junta idején. A politikus reformokat, valamint vallási és etnikai toleranciát ígér. Ám hiába ő az egyik favorit, a mianmari alkotmány értelmében nem lehet államfő, mivel fiai nem mianmari állampolgárok.
Nagy ellenfele a jelenleg is kormányzó Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja. A hadsereg mellett a vallási fanatikus buddhista szerzetesek és a vidéki lakosság támogatja. Ennek a pártnak tagja a jelenlegi elnök, Thein Sein is.
Az államfő 2011 után bevezetett reformjai vezettek a nemzetközi szankciók többségének feloldásához.
A katonai junta négy éve adta fel a kormányzást és vette át az ország irányítását egy civil kormány.
A dél-kelet ázsiai Mianmar szabadon engedte politikai foglyait, nyitott a nyugat felé, feloldotta a sajtócenzúrát, ám a muszlim-ellenes hangulat megmaradt.
A választásokon is viszonylag kis számban indulnak muszlim képviselők. Még a békeharcos Ang San Su Csí pártjában sincs egy sem.
Mianmar 51 milliós lakosságának 5 százaléka muszlim, a legjelentősebb kisebbség, ám sokuknak még választási joga sincs, mint az egymillió rohingja.
Az eredetileg bangladesi származású embereket még a brit birodalom uralma alatt vitték az akkori Burmába dolgozni, ott maradtak, ám állampolgárságot soha nem kaptak és gyakran válnak vallási támadások célpontjává.
