Mennyire jutottak előre a líbiaiak abban, hogy nemzeti egységkormányt hozzanak létre a megbékélés érdekében, és véget vessenek az országban pusztító
HIRDETÉSMennyire jutottak előre a líbiaiak abban, hogy nemzeti egységkormányt hozzanak létre a megbékélés érdekében, és véget vessenek az országban pusztító polgárháborúnak? Szertefoszlik az álom a stabil és biztonságos államról egyrészt a belső megosztottság, másrészt a fegyveres csoportok terjedése, illetve a líbiai kormány gyengesége miatt.
Szeretnénk megvilágítani a líbiai helyzetet, ezért beszélgetésre hívtuk a kelet-líbiai federalisták, a Kireneika régió politikai tanácsának vezetőjét, Ibrahim Al-Dzsadrant. Köszöntjük az Euronews-nál.
- Először is hogyan jellemezné a líbiai helyzetet, és mi az Ön, illetve milíciáinak álláspontja a konfliktusról?
- Úgy írhatjuk le a helyzetet Líbiában, hogy az ország válaszút előtt áll: vagy a nemzeti megbékélési kormánynak sikerül megmentenie Líbiát attól, ami manapság történik, vagy az ország további megosztottság felé halad majd. Reméljük, hogy Líbia isten segedelmével és a kormány közreműködésével eléri, hogy biztonságos és stabil ország legyen.
- Várhatjuk, hogy a kormánynak, amelynek tagjairól egyezség született, sikerülni fog elérni azt, amit az előző líbiai kormányoknak nem?
- Efelől nincs kétség. Bízom abban, hogy a kormány világosan cselekszik, keményen és gyorsan dolgozik, hogy visszaállítsa a líbiai állam presztízsét és szuverenitását. Ezenkívül eléri, hogy legyen társadalmi igazságosság, helyreállítja az igazságszolgáltatási és biztonsági intézmények munkáját, például a hadseregét és a rendőrségét.
- Ha a kormány megkezdi a munkát, mik a fő kihívások, amelyekkel szembesül?
- Több nehézség is van, például a líbiaiak politikai nézetkülönbségei, a törzsi és társadalmi különbségek, plusz az iszlamista csoportok jelenléte, különösen a Muzulmán Testvériségé, amely nem képes megérteni. hogy a líbiai nép része, a közérdeket saját érdekeinek rendeli alá.
- Ön viszont nem hajtotta végre a korábbi líbiai kormány döntéseit. Fegyveres csoportjával sok olajmező fölött megszerezte az ellenőrzést, sok olajra tett szert. Hogyan kéri a többieket, hogy hajtsák végre a mostani kormány döntéseit, amikor Ön nem így tett az előző kormányokkal?
- Egyetlen fegyveres csoportom sincs. Vezetőként dolgozom, hogy őrizzük az olajlétesítményeket, az a feladatom, hogy a biztonsági erővel dolgozzam a közép-líbiai régióban. Követjük a líbiai állam, a rendőrség utasításait, de hadd mondjak valamit: az előző kormány megpróbált hatalmas kenőpénzt adni nekem, és az a kormány megfenyegetett, hogy a szabályaik szerint dolgozzam. Ezt határozottan elutasítottam, és vizsgálatot kértem a líbiai olajexportról a 2011-es forradalomtól az az olajexport felfüggesztéséig. Ez az igazi oka a vitának köztem és az előző kormány között.
- Nem gondolja, hogy az amit tett, motivációt ad majd helyi vezetőknek ahhoz, hogy fegyveres csoportjaikkal ellenőrizzék az elérhető olajmezőket, ezáltal önmaga is kulcsszereplővé vált Líbia megosztásában, abban, amitől a líbiaiak éppen tartanak?
- Érdemes megemlíteni, hogy nagy erőkkel vettünk részt a Kadhafi-rendszer elleni harcban, és felszabadítottunk városokat és olajmezőket a Kadhafi-erők uralma alól. Sőt, az élvonalában voltunk azoknak a harcoknak, amelyek ezeknek a területeknek a felszabadításáért folytak. A törzs, amelyhez tartozom, jelen volt ezen a területen, amelyet olajfélholdnak neveznek Líbiában (Sidra, Ras Lanuf, Brega, Zoatana). Ezen a régión kívül testvéreink más törzsekből, például az Al-Ebidat tagjai harcoltak Tobrukban, hogy felszabadítsák al-Harika olajkikötőjét.
- Olajcsempészéssel és korrupcióval vádolja az előző kormányt. Ön jelenleg öt olajkikötőt ellenőriz Líbiában, ez óriási vagyon. Ki felügyeli az Önök olajexportját és az ezáltal keresett milliárdokat?
- Azért exportáltunk olajat, mert az előző kormány nem végezte a feladatát, és nem válaszolt a vizsgálatra vonatkozó kérésünkre, és a társadalmi igazságosságot sem ért e el. Ily módon az érintett emberektől felhatalmazást kaptunk ezekben a régiókban, hogy olajat exportáljunk, és az 1951-es alkotmány 58-as cikkelye szerint járjunk el. Megbíztuk Bourka illetékes hivatalát, hogy olajat exportáljon, és útnak is indítottak egy óriási tankert, az egész világ szeme láttára.
- Ma kinek exportálnak olajat?
HIRDETÉS- Azóta nem exportáltunk olajat, az volt az egyetlen tanker, amely útnak indult, az olajlétesítmények őrzőinek felügyelete alatt. Görögországba tartott, nem Észak-Koreába, csak észak-koreai volt a lobogója.
- Mit válaszol azokra a vádakra, amelyek szerint Önök a mai napig csempésznek olajat?
- Egyetlen csepp olajat sem exportáltunk és gázt sem Líbiából a Morning Glory tanker tavalyi incidense óta.
- Ha nem exportálnak olajat, amint mondja, akkor miből fizeti 20 ezer harcosát, akik önnek dolgoznak?
HIRDETÉS- A népünk finanszírozott minket a múltban és a válság idején, a kormány segítségével, üzletembereken és vállalkozókon keresztül, akik az olajlétesítmények őrzőivel dolgoztak. Személyesen garantáltam ezeknek a pénzeknek a kifizetését, tiszta jogi eljárásokkal. Politikai megegyezésre jutottam az Abdullah al-Thani vezette kormánnyal, és ezáltal a kormánynak kötelessége, hogy kifizesse ezt a pénzt az üzletembereknek. A politikai egyezség azt is tartalmazza, hogy egy évig fizetést kapnak az olajlétesítményeket őrző munkások. Végül megállapodást írtunk alá Abdullah al-Thani védelmi miniszterével is, hogy finanszírozza ezt a biztonság erőt.
- Hogyan látja a béketeremtés esélyét Líbiában annak fényében, ami most történik?
- Lehetséges elérni a békét Líbiában, ha a nemzetközi közösség komolyan a nemzeti megbékélési kormány oldalára áll. Ugyanakkor ennek a kormánynak is komolyan kell dolgoznia, hogy haladéktalanul megtegye a szükséges intézkedéseket, és felügyelje azok végrehajtását. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy van esély a béke megteremtésére, a líbiai polgárok már sokat szenvedtek, és már nagyon jól ismerik a politikai konspirációkat. Tehát természetes, hogy biztonságra vágynak, stabilitásra és jólétre.