NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Még nem ért véget, de már vége van a tűzszünetnek Kelet-Ukrajnában

Még nem ért véget, de már vége van a tűzszünetnek Kelet-Ukrajnában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A nemzetközi sajtót a kelet-ukrajnai harcok kiújulása, az ottani kilátások és az orosz elnök diplomáciai manőverei foglalkoztatták a héten.

HIRDETÉS

Habár a tűzszünetet hivatalosan még senki sem fújta le Ukrajnában, az elmúlt 10 napban a kelet-ukrajnai frontvonal teljes hosszában kiújultak a harcok.

Hevesebb összecsapások a donyecki régióban folynak, de a szakadárok a luhanszki Bahmutyivka térségében is tűz alá vették többször is az ukrán ellenőrzőpontot.

Az ukrán hadsereg a teljes frontonalon szenvedett el veszteségeket az elmúlt napokban, halottaik és sebesültjeik is vannak – közölte Andrej Liszenko katonai szóvivő.

Az, hogy a szakadár Donyecki Népköztársaság tüzérsége miért támadta a szakadárok ellenőrzése alatt álló Horlivka lakónyedeit csütörtökre virradóra, eddig nem derült ki.

A svájci állami televízió olasznyelvű csatornája, az RFI a szlovjanszki helyzetről tudósít.

Sétálni a parkban vagy a városközpontban – ez olyasmi, amit a szlovjanszkiak már több mint egy éve nem nagyon engedhetnek meg maguknak.

Az elmúlt hónapok tűzszünete valamicskét javított a helyzeten, de azért még most is nagyon oda kell figyelniük, ha kimerészkednek a nyáreleji napsütésbe.

Egy fiatalasszony azt mondja, a helyiek nem merik elhinni, hogy vége a háborúskodásnak. Fogalmuk sincs, mi jön még, arról meg még kevesebb, hogy kiben bízhatnak.

2014 június eleje: Szlovjanszkban dörögnek a fegyverek.

Ez volt az első város Kelet-Ukrajnában, amelyet bevettek az orosz-barát szakadárok. Be is rendezkedtek itt. Hónapokba telt, mire az ukrán zászló visszakerült a városházára. Nagy ára volt. Halottak, sebesültek, otthontalanok százait
hagyták maguk mögött a fegyveresek mindkét oldalon.

Az ottani csempegyárnak a falain is látni a harc nyomait. A főnök, vérbeli européer, azt mondja, ő bizony nem fél éreztetni neheztelését az orosz kereskedelmi partnerekkel. Korábbi orosz kapcsolataik felét elvesztették, jókora kihívás, de nem csinálnak gondot belőle, megoldják a nehézségeiket, nyitnak más paicok felé.

Sikereik kivételesek azon a vidéken. A régió gazdasága ugyanis hagyományosan az orosz piacra támaszkodott, úgyhogy most elég nagy bajban van.

Vannak, akik ezért nem Moszkvát, hanem Kijevet hibáztatják, de ezt nyíltan azért nem hangoztatja senki.

Egy helybéli szerint senkinek sem tanácsos túlságosan nagyra nyitnia a száját, különben meggyűlik a baja a rendőrséggel. Ami őt illeti, szívesebben venné, ha Oroszországhoz tartozhatnának. Jobban éltek, amikor szövetségben voltak Moszkvával.

Az ukrán rendőrség valóban felfüggesztette Szlovjanszkban a véleménynyilvánítás szabadságát,de erre most keveset adnak az ott élők: jobban félnek attól, hogy visszatérnek a szakadárok.

Sosem tudhatják, lecsapnak-e rájuk újból, és ha igen, mikor – mondja egy katona.

Habár a tűzszünet még mindig érvényben van Kelet-Ukrajnában, ezzel ma már nem nagyon törődnek a szembenállók. A szakadárok a közelben állomásoznak, az ukrán hadsereg folyamatos készültségben van.

Az orosz állami televízió riportja is az ukrajnai tűzszünet esélyeit latolgatja modván, félő, hogy annak mostanra vége. Az összeállítás egyértelműen a szeparatisták nézőpontjából szemléli az elmúlt bő egy hét fejleményeit.

HIRDETÉS

Donyeck újból tűz alatt. Egy rakéta csapódott be az egyik szomszédos településen, ahol óvoda és kórház is van, de szerencsére senki sem sérült meg.

Andrej, menj onnan! – ezt ordítja egy férfi a másiknak.

Idáig hallani a robbanásokat és a fegyverropogást – mondja az RTR helyszíni tudósítója. Az a hatemeletes lakóház, ahol áll, teljesen kiégett. Csak a tűzoltók önfeláldozó küzdelmének köszönhető, hogy a lakóknak nem esett bajuk.

Pár órája az ukrán hadsereg rakétatámadást indított a szakadár Donyecki Népköztársaság fővárosa, Donyeck ellen. A külvárost lövik – mondja Alekszij Baranov.

A reptér környéki családi házak lakóinak éppcsak annyi idejük maradt, hogy kifussanak házaikból. Azok egymás után kaptak lángra – tudósított az orosz állami tévé Donyeck mellől.

HIRDETÉS

Egy férfi azt mondja, gyakorlatilag mindenki elmenekült. Az egyik rakéta pont az ő házát találta el.

Egy 5. emeleti lakásban fojtogató a füstszag – mondja az orosz tévé riportere. A lakók szerint percek alatt leégett minden. Három emelettel lejjebb csapódott be egy gyújtólövedék, de nem telt bele negyed óra, és az egész épület lángolt.

Az ukrán csapatok egyre nagyobb erőkkel támadnak. Az elmúlt 24 órában egy civil meghalt, 2 szakadár fegyveres és öt civil megsebesült – jelentette egy szakadár parancsnok.

Elmondta azt is, hogy úgy látják, az ukrán hadsereg újból felvonultatja nehéztüzérségét, amivel megsérti a minszki egyezményt. Nagy kaliberű fegyvereket jelentettek Artemovszkoje mellől, illetve Krasznogorovka környékéről.

Egy 122 milliméteres lövedék hatalmas krátert ütött az aszfalton – mondja az orosz állami tévé tudósítója.Minden a levegőbe repült. A rakéták eltalálták a távfűtőrendszert is.

HIRDETÉS

A törmelék beborított mindent – meséli egy asszony. A tégla, az aszfalt szanaszét repült, aztán ráomlott minden a csövekre.

A kazánház éjjeliőre majdnem meghalt, amikor a rakéta becsapódott, és leomlott a fal. Az volt a szerencséje, hogy a fal egy darabját megtartotta a fémszerkezet.

Miután a távhőrendszer megsérült, nem kap melegvizet az egyik donyecki kórház sem – ezzel ér véget az orosz állami televízió ukrajnai riportja, amelyet Alekszij Baranov készített.

Eközben az orosz államfő Olaszországban járt. Találkozott a kormányfővel és a katolikus egyházfő is fogadta. Vlagyimir Putyin Ferenc pápának is elmondta, hogy ő a maga részéről mindent megtesz az ukrajnai békéért. Az olasz köztévé 3-as csatornájának összefoglalója.

Vlagyimir Putyin és Ferenc pápa
találkozói a nemzetközi krízisek mentén szerveződnek. A katolikus egyházfő legutóbb 2013 végén fogadta az orosz elnököt – akkor a szíriai válság volt a téma.

HIRDETÉS

Most az ukrajnai válság került középpontba. Ez egy drámai időszak, mondja az olasz köztévé szerkesztője emlékeztetve arra, hogy hajszálon – némiképp a pápa közbenjárásán is – múlt, hogy a nyugati hatalmak végül mégsem avatkoztak be Ukrajnában. Ami a pápa beavatkozását illeti, ha nem is az volt a célja, de jól jött Moszkvának a diplomáciai, kereskedelmi, pénzügyi elszigetelődés közepette.

És erre lehet jó Vlagyimir Putyinnak ez a mostani vatikáni magánkihallgatás is.

Ferenc pápa érdeklődéssel hallgatta az orosz elnököt, aki az ukrajnai válság különböző aspektusait ecsetelte. Legalábbis ez volt a terv, amit az elnöki szóvivő előzetesen bejelentett. Vlagyimir Putyin pontosan tudja, hogy ha a pápával megtárgyalja az ukrajnai helyzetet, az olyan, mintha megvitatná mind a 186 állammal, amelyek diplomáciai kapcsolatban vannak a Vatikánnal – véli az olasz köztévé kommentátora.

Szerinte Putyin elnök bizonyos értelemben viszonzást vár a pápától. Amikor áprilisban Ferenc pápa népirtásnak nevezte a törökországi örmények múlt század eleji tömeges lemészárlását, napokig tüzet okádott Ankara. Egészen addig, amíg az orosz elnök a pápa mellé nem állt mondván, hogy a katolikus egyházfő morális hatalma megkérdőjelezhetetlen.

Hogy a pápa is úgy gondolja-e, hogy tartozik Vlagyimir Putyinnak, nem tudni, de az biztos, hogy a Szentszék ettől függetlenül is ellene van annak, hogy Moszkva elszigetelődjék. A Vatikán párbeszédet akar.

HIRDETÉS

Ez jól látszik abból is, mondja az olasz elemzés, hogy habár erre többen is próbálták rávenni, Ferenc pápa eddig nem volt hajlandó ellenségesen fellépni Moszkvával szemben. Az ukrajnai vérontást rendre elítéli, de tudatában van annak, hogy békét csak a szembenállók közti közvetítés hozhat. Ezt az orosz elnök is tudja, úgyhogy bár kétfelé vitt az útja, Milánóban és Rómában is járt, mindkét helyre ugyanaz a stratégia vitte.

A svájci köztévé francia nyelvű csatornáját is foglalkoztatja Vlagyimir Putyin e heti olaszországi útja.

Az orosz államfő valóban nincs könnyű helyzetben: másfél évvel a kijevi tüntetések, és bő egy évvel a Krím bekebelezése után a hidegháborúra emlékeztet Oroszország és a nyugati nagyhatalmak viszonya. A legfejlettebb iparú országok csúcstalálkozóira Vlagyimir Putyint már egy éve nem hívták meg.

A TFR Vlagyimir Federovszkij, orosz írót kérdezte arról, ő is a pesszimisták közé tartozik-e, vagyis tart-e attól, hogy az ukrajnai válság a mostaninál is rosszabbra fordul.

TFR:
A G7 csoport legutóbbi ülésén készült ez a fotó, Vlagyimir Putyin nincs rajta. Egyesek szerint egy újabb hidegháborúval van dolgunk. Ön mit gondol erről?

HIRDETÉS

V. Federovszkij:
Nézze, az kétségtelen, hogy zsákutcába kerültünk. Magam is Ukrajnából származom, apám ukrán volt. Úgyhogy amit szívből mondhatok, hogy ebbe az egészbe nem szabadott volna belemennünk. De ha már nem tudtuk elkerülni, legalább nem kellett volna hibát hibára halmoznunk, mondhatnám diplomáciai baklövésnek is, mindegy. De tényleg zsákutcában vagyunk.

Ami az embereket illeti, az egy másik kérdés. Őket én úgy látom, ahogy annak idején a német kancellár, Helmut Kohl, vagy a külügyminiszter, Vedrine, ők ugyanazt mondták, szóval, hogy az oroszok fontos szövetségesei a Nyugatnak. Nem biztos, hogy személy szerint Vlagyimir Putyin, de ami az orosz népet illeti, nem szabad most átesnünk a ló másik oldalára, és szembefordulnunk velük. Az orosz nép szövetségére igenis szükségük van a nyugatiaknak – mondta Vlagyimir Federovkszkij.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ukrajna: megoldás kell a drámai lőszerhiányra

Kijevet öt napon belül harmadszor bombázták

Kijevet és Lvivet is lőtte az orosz hadsereg, az egyik rakéta megsértette a lengyel légteret