Június 7-én tartanak parlamenti választásokat Törökországban. A kormánypárti iszlamista Igazság és Fejlődés párt 2002-óta van a hatalomban, de csak
Június 7-én tartanak parlamenti választásokat Törökországban. A kormánypárti iszlamista Igazság és Fejlődés párt 2002-óta van a hatalomban, de csak az utóbbi években kezdte ultrakonzervatív módszerekkel átalakítani az országot. Az párt emblematikus vezetője Recep Tayyip Erdogan tavaly megnyerte az elnökválasztást és egykori külügyminiszterére Ahmet Davutoğlu-re bízta a miniszterelnökséget. Erdogan több hatalmat akar köztársasági elnökként ezért az a célja, hogy pártja alkotmányozó többséget szerezzen. Így Törökországban is prezidenciális rendszer jöhetne létre. A közvéleménykutatások szerint a párt 38 és 45 százalékot közötti eredményt érhet el az elképesztő korrupciós botrányok ellenére.
Az iszlamista kormánypárt fő ellenfele a második helyre várt világi Kemalista párt a CHP, ami sokáig uralta a török politikát. A mostani kampányban azzal vádolták őket, hogy Washington és Tel-Aviv érdekeit szolgálják. A kemalisták viszont azzal vágtak vissza, hogy a kormány a szíriai iszlamistáknak szállít fegyvert és kormányra kerülésük esetén a szír-török határ lezárását ígérték.
A harmadik helyre az ultranacionalista jobboldali MHP pályázik. A kormánypárt velük léphet koalícióra, ha nem szereznek egyedül többséget.
A szélsőjobboldali pártot a szürke farkasok nevű katonai szárnya tette hírhedtté. A halálbrigád ellenségei a baloldali egyetemisták és a kurdok.
Az Igazság és Fejlődés Párt a konzervatívokat és a mérsékelt jobboladlaiakat is képes egy táborba terelni, de a világi kemalistáknak és a nacionalistáknak vannak valódi politikai hagyományai. Ezen a választáson mégis egy viszonylag új fromáción, a Demokrata Néppárton múlik sok minden. Ez az a párt, ami a baloldaliakat és a kurd kisebbséget terelte egy táborba.
A pártot épp a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöb környékén mérik. Ha bejutnak, akkor átbillenthetik az eddigi erőviszonyokat. A választási kampányban a kurd kérdés központi helyet foglal el, a néppárt pedig a betiltott kurd PKK legális politikai ereje. Egy új parlementben ezért kulcsszerephez juthatnak.