NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kik a rohingják?

Kik a rohingják?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A rohingják ősei a XV. században telepedtek be az akkori Burmába, egészen pontosan annak Rakhine nevű államába, amelyet ma Arakannak hívnak. A buddhista uralkodó hívására érkeztek muzulmán tanácsadók és udvaroncok.

A XVIII. század végéig békességben voltak, de akkor egy délről induló belföldi buddhista offenzívában Rakhine (Arakan) elesett, és a rohingjáknak menekülniük kellett. Többségük Bengálban (egy része ma Banglades) kötött ki. Ez a terület akkor Indiához tartozott, és brit fennhatóság alatt állt.

Amikor a XIX. század elején, az I. brit-burmai háborúban Rakhine (Arakan) is brit gyarmat lett, a korona arra buzdította a rohingjákat, hogy térjenek haza, és a törzsgyökeres bengáliakat is küldte, hogy telepedjenek le Rakhinében (Arakanban). Ez az ottaniaknak azt jelentette, hogy százával zúdultak rájuk a menekültek. Történészek szerint abból az időből ered a buddhisták és a muzulmánok ottani békétlensége.

A II. világháború vége és az 1962-es katonai puccs között eltelt években a rohingja muzulmánok autonómiáért harcoltak – ezért a katonai diktatúra idején csúnyán meglakoltak. A tábornokok megfosztották őket állampolgárságuktól azzal a felkiáltással, hogy ők csak jöttment bengáliak. Ez azóta is így van.

Mit hozott az új évezred a mianmari rohingjáknak?

Mianmar katonai vezetése folyamatosan összetűzéseket provokál a kisebbségek és a többségi buddhista lakosság között. Nemcsak a rohingják, hanem a betelepült kínaiak is célkeresztbe kerülnek.

A mianmari Arakan (ma újra Rakhine) államban élő rohingja muzulmánok legutóbb 2012-ben kerültek nyíltan szembe az ottani buddhistákkal. Utóbbiak körében egy szélsőségesen nacionalista csoport azt a félelmet kelti, hogy hamarosan kevesebben lesznek szülőföldjükön, mint a betelepült muzulmánok. 2012 első felében többször is rajtaütöttek rohingja településeken, és gyilkolták a lakosságot. Nyár közepén Rakhine államban szükségállapotot hirdettek a hatóságok, miután elszabadult az erőszak. Addigra száz közelében járt a halottak és a sebesültek száma is. Kivezényelték a katonaságot, és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, de helyi civil szervezetek szerint ez csak rontott a rohingják helyzetén, mert már a katonák kegyetlenkedésével is számolniuk kellett. Majdnem 150 ezren menekültek el Mianmar más vidékeire, ők menekülttáborokban élnek azóta is.

Az elmúlt években százezrek vágtak neki közülük a tengernek az üldöztetés, legjobb esetben is kiközösítettség elől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint csak az idei év első három hónapjában körülbelül 25 ezren szálltak hajóra. Állítólag százan meghaltak Indonéziában, kétszázan Malajziában és tízen Thaiföldön. A többiekről semmit sem tudni.

Az biztos, hogy ezrével magukra hagyni őket a nyílt vízen, nem az embercsempészek ötlete. A thaiföldi hadsereg már évekkel ezelőtt is ezt tette az oda folyamatosan menekülő bangladesi és mianmari rohingjákkal, és ezt 2009-ben az akkori kormányfő is beismerte mondván, hogy “volt néhány eset, amikor a katonák a tenger felé toloncolták ki a rohingja menekülteket”.

A mianmari elit legutóbbi dobása az volt, hogy a napokban a parlament – heves nemzetközi tiltakozás ellenére is – korlátozta a rohingja muzulmánok gyermekvállalását. Három évnél gyakrabban nem szülhetnek. A törvényt már az államfő is aláírta.

(Burma nevét 1989-ben változtatták Mianmarra. A hivatalos szóhasználat ezt követi, de a helyi ellenzék a mai napig Burmaként emlegeti a délkelet-ázsiai országot.)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tömeges amnesztia Mianmarban

Emberrablók és online csalók tömeges letartóztatása Mianmarban

Kegyelmet kapott Mianmar korábbi vezetője, de nem világos, szabadon engedik-e