Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Macedónia, az egykori jugoszláv tagköztársaság

Macedónia, az egykori jugoszláv tagköztársaság
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Aktuális: az elmúlt napok eseményei

Huszonnégyre emelkedett a kumanovói lövöldözés halottainak száma. Az észak-macedóniai városban fegyveresek támadtak civil és kormányzati célpontokra, majd összecsaptak a rendőrséggel. A kormány szerint koszovói albán terroristák voltak az elkövetők. Az ellenzékiek szerint azonban a kormány így akarja elvonni a figyelmet egy kompromittáló hangfelvétel kiszivárgásáról.

A városban már korábban is több összecsapás volt albán fegyveresek és a macedón katonaság között: ezeknek néhány évre az albánok és Szkopje közötti 2001-es békemegállapodás vetett véget.

A múlt: forrongások és névvita

Az ország 1991. szeptember 8-án kiáltotta ki függetlenségét. Macedónia és Görögország között gyakorlatilag azóta tart a vita a volt jugoszláv tagállam nevével kapcsolatban. Athén több mint két évtizede akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését, és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Görögország burkolt területi követelésnek tekinti azt, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik északnyugat-görögországi – Macedóniával szomszédos – tartományt Makedóniának hívják. Emiatt vétózta meg Athén 2008-ban Macedónia NATO-hoz való csatlakozását, és akadályozza azt is, hogy a 2005 óta uniós tagjelölt ország számára Brüsszel meghatározza a csatlakozási tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját.

A tíz éve forrongó délszláv térségben Macedónia a “béke szigetének” tűnt – egészen a 2000-es évek elejéig. 2001-ben ugyanis a polgárháború szélére sodródott, amikor a lázadók több jogot követeltek az albán etnikai kisebbség számára. A lakosság 33 százalékát kitevő albán kisebbség tagjai több mint nyolc hónapon át tartó fegyveres támadást indítottak a macedón rendvédelmi szervek ellen. A Nemzeti Felszabadítás Hadserege (ONA-UCK) koszovói mintára kívánta kikényszeríteni a nemzeti önrendelkezést.

A több mint hetven halottat követelő harcokat lezáró, a NATO közvetítésével létrejött megállapodás végül szélesebb jogkört garantált az albán kisebbségnek, nagyobb politikai befolyást és kulturális elismertséget, míg albán részről ígéretet tettek, hogy felhagynak a szeparatista törekvésekkel és elismerik a macedón intézményeket.

A jelen: lehallgatások és uniós intelem

Az országban jelenleg a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) kormányoz. A miniszterelnök, Nikola Gruevszki 2006-óta van hatalmon. Koalíciós partnere, az Ali Ahmeti vezette albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű tömörülés.

Gruevszki fő ellenlábasa, a baloldali Szociáldemokrata Szövetségben (SDSM) elnöklő Zoran Zaev ellen nemrég hivatalosan vádat emelt a macedón államügyész. Zaev ugyanis hónapok óta lehallgatott beszélgetések felvételeit teszi közzé, amelyek szerinte a bizonyítékul szogálnak arra, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt. Gruevszkiék visszautasítják a vádakat, a felvételek szerintük hamisak.

Brüsszel április végén aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapjogok és a médiaszabadság macedóniai helyzete miatt, ezért azonnali intézkedésekre szólította fel a politikai élet szereplőit a politikai párbeszéd újraindítása és az intézményekbe vetett bizalom helyreállítása érdekében.