Ismét tömegek tüntettek vasárnap Brazíliában Dilma Rousseff elnök és az állami korrupció ellen. Több mint félmillióan vonultak utcára 156 városban.
HIRDETÉSIsmét tömegek tüntettek vasárnap Brazíliában Dilma Rousseff elnök és az állami korrupció ellen. Több mint félmillióan vonultak utcára 156 városban. A legnagyobb megmozdulás Sao Paulóban, az ország gazdasági fővárosában volt.
Egy hónapja többen, kétmillióan vettek részt a kormányellenes tüntetéseken, de a felmérések szerint nő az elégedetlenség: a brazilok 75%-a egyetért azzal, hogy a kongresszus kezdjen eljárást Rousseff elmozdítására.
A brazil elnök népszerűsége történelmi mélypontot ért el 100 nappal azután, hogy megkezdte második ciklusát.
Támogatottsága a februári 23-ról 13%-ra esett márciusra. Ebben nagy szerepe van korrupciós botránynak: a gyanú szerint nagy cégek kenőpénzt fizettek a Petrobras közvetítésével állami megrendelésekért.
2003 és 2010 között volt Rousseff volt az állami olajipari cég igazgatótanácsának elnöke. Több mint 50 mostani és egykori honatya ellen indult eljárás. A gyanú szerint a kenőpénzekből a kormányon lévő baloldali Munkáspárt (PT) politikusai és képviselői is kaptak.
Rousseff hiába terjesztett a kongresszus elé korrupcióellenes csomagot a múlt hónapban, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket. Már csak azért sem, mert a gazdasági helyzet rosszabbodik Brazíliában.
- Idén nagytakarításra van szükség. Sok kiigazítást kell tenni a gazdaságban, hogy helyrehozzák azt a nagy kárt, amelyet Rousseff okozott azért, hogy újraválasszák. Túl sokat költekezett, úgy kezelte a gazdaságot, mintha azt az emberek biankócsekként használhatnák. Most viszont itt az ideje, hogy a kormány megfizesse ennek az árát – magyarázza egy közgazdász.
2014-ben a gazdaság szinte stagnált, és az IMF szerint idén zsugorodni fog 1%-kal. Az éves infláció több mint 8 százalékos, a legmagasabb 1990 óta.
Rousseff nehéz helyzetbe került amiatt is, hogy jobbközép koalíciós szövetségese, a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy bármely magán- vagy állami cég kiszervezhesse tevékenységét. A Munkáspárt ezt ellenzi és a szakszervezetek is, mert attól tartanak, hogy ez elbocsátásokhoz vezet. Szerdára sztrájkra szólították az embereket.