126 éves az Eiffel-torony

HIRDETÉS

Budapest makacsul ragaszkodik városi legendáihoz, akkor is, ha minden alapot nélkülöznek. Az egyik ilyennel még a hozzánk érkező turistákat is szédítik a tájékozatlan idegenvezetők, miszerint a Margit híd vasszerkezetét maga Gustave Eiffel tervezte volna. Mások azzal finomítják a mendemondát, hogy ha nem is személyesen Eiffelnek, de az Eiffel-iroda mérnökeinek köszönhetjük az 1876-ban átadott Margit híd íveit. Tény, hogy megjelenésében nagyon hasonlít a párizsi hidakhoz, de ennyivel kell beérnünk. Valójában egy igen jónevű francia mérnök, Ernest Goüin tervezte a Margit hidat, aki a versailles-i és a Saint-Germain-en-Laye-i vasúttársaságoknál vált tapasztalt mérnökké, később saját céget alapított. Neve arany betűkkel került fel az Eiffel-torony homlokzatára, 72 francia tudós neve közé.

A mában is vonzza az attrakciókat a figyelem felkeltésére épült Eiffel-torony. Aki közölni szeretne valamit az egész világgal, jól tudja, hogy a nemzetközi sajtót pillanatok alatt járja be egy gondosan előkészített fotó. 2013 decemberében a torony előtt felengedett színes léggömbök felhője emlékeztette arra a világ közvéleményét, hogy Szíriában túszul ejtett francia újságírók várják, hogy elengedjék őket. A szabad Ukrajnáért fedetlen kebleivel demonstráló feminista csoport, a Femen aktivistái is az Eiffel-tornyot választották helyszínnek, hogy fokozzák a félmeztelen női testekre festett feliratok látványát 2014 februárjában.

Az Eiffel torony rohamtempóban történő építését 1889. március 31-én fejezték be. Havonta 12 méterrel lett magasabb, így két esztendő elegendő volt, hogy elkészüljön a harmadik emelet is. A nagyközönség csak két héttel később, május 15-én eshetett ámulatba. Megnyitásakor nem csak a Párizs fölé magasodó vasszerkezet és a teraszokról elénk táruló panoráma nyűgözte le a torony megalkotásának ellenzőit is, hanem a műszaki újdonságnak számító szupergyors hidraulikus liftek.

Itt kell megemlítenünk egy magyar nevet. A Five-Lille vállalat magyar származású építészmérnöke, Korda Dezső gondoskodott arról, hogy a gyorsliftek nyújtotta élmény ne legyen múló csoda az antenna nélkül 300 méter magas Öreg Hölgyön. A megnyitáskor üzembe állított felvonók alig tíz évig bírták, de Korda Dezsőnek sikerült olyan korszerű lifteket tervezni, amik majd egy évszázadon át, egészen az 1980-as évek végéig röpítették a vendégek szűnni nem akaró áradatát a második emelet 116 méteres magasságába.

A szédítő mélységgel dacolt 2013 októberében a Greenpeace aktivistája, hogy az északi sarkvidéki akció után Oroszországban őrizetbe vett 30 társának ügyére hívja fel a figyelmet. Az Eiffel-torony ezesetben nemcsak látványos helyszínként szolgált, hanem szimboliálta azt az arktikus olajfúró tornyot is, ami ellen a letartóztatott aktivisták tiltakoztak.

Az Eiffel-torony építésének szinte minden munkafázisánál született valamilyen műszaki innováció. A Mars-mezőn hatalmas tölcséreket vágtak, hogy tökéletesen kiszáríthassák a talajt az alapozás előtt. Négy, teljesen új rendszerű hidraulikus emelőt állítottak fel, és megkezdődött az a 26 hónap, ami során a gyors végrehajtás elképesztő technikai vakmerőséggel párosult.

Bátorságra a munkásoknak is szükségük volt, és persze éltek is érdekeik érvényesítésekor az építkezéssel járó fokozott veszélyekkel. Hogy sztrájkjaik ne késleltethessék a torony befejezését, Gustave Eiffel hajlandó volt rendkívül magas béreket fizetni. A munkamániás tervező-gyáriparos a szó szoros értelmében is kész volt folyóba ugrani munkásaiért, Bordeaux-ban a rábízott híd építésekor a vízbe vetette magát, hogy megmentsen egy fuldokló munkást.

Tíz érdekesség a toronyról

• 132 munkás ásta ki kézzel a torony lábaiként 125 négyzetméteres területet az építkezéshez
• 100 munkás készítette el a 18 ezer darab elemet 50 mérnök rajzai alapján
• 2 év 2 hónap és 5 napba telt a felépítése, havonta 12 métert nőtt
• 1665 lépcsőfokon kell felmenni, hogy a tetejére érjünk
• Évente hétmilló turista látogatja meg
• Négy éve « házas », hozzáment ugyani Erika Labrie, egy objektofil hölgy, aki előtt e a berlini fal iránt táplált gyengéd érzelmeket
• Eredetileg Barcelona polgármesterét kereste meg az ötlettel Gustave Eiffel
• Egy hírhedt szélhámos kétszer is eladta
• Eredetileg 20 évre kapott engedélyt a torony
• 1964 óta műemlék

Be kell vallani, az Eiffel-torony megépítése túl azon, hogy technikai bravúr volt, komoly üzleti vállalkozásként működött a gyakorlatban. Gustav Eiffel úgy bánt a sajtóval, a PR-ral és a reklámmal, hogy az példaértékű lehet a mai kommunikációs szakemberek számára is. A tornyot eredetileg Barcelona számára építette volna, és nem hagyta figyelmen kívül, hogy a katalán városatyák túl nagyratörőnek és költségesnek minősítették elképzelését. Ezt Párizsban nem engedte megismétlődni, olyan céltudatosan használta ki a már tömegeket megmozgató sajtóban rejlő lehetőségeket, hogy 1886-ban egyhangú döntéssel fogadták el tervét.

Az is igaz, hogy Elzász-Lotaringia elvesztése után az újjászülető, de még gyenge francia köztársaságnak valóban szüksége volt az egész nemzetet felemelő alkotásra a francia forradalom századik évfordulóján. Sokan ellenezték ugyanakkor az építkezést, közbeszéd tárgya volt, hogy egy ekkora vastömeg elrondítja Párizs városképét, de a kétkedők vitorlájából kifogta a szelet, hogy csupán világkiállítási attrakcióként, ideiglenes használatra rendelték meg. Bár többször felmerült elbontása, és a második világháborúban a németek fegyvereket készítettek volna a tornyot alkotó 18 ezer darab acélelemből, ma is a földkerekség egyik leghíresebb építménye. Évente 10 ezer kiló festéket használnak védelmére, hogy az ideiglenes fémszerkezet ne károsodjon.

Ami pedig Budapest városi legendáit illeti, a Nyugati pályaudvar esetében joggal büszkélkedhetünk Eiffel nevével, hiszen jóval a torony építése előtt első jelentős vasszerkezetei között emelte a nagykörúti indócsarnokot. Elnézve a már rég megfakult és sok helyen lepergett festéket, Budapest nem őrzi olyan féltve Gustave Eiffel alkotását, mint ahogy Párizs törődik az Eiffel-toronnyal.