Idén ünnepli 60. születésnapját az Eurovíziós Dalfesztivál. A szabályok szerint az előző év győztese rendezheti a soron következő viadalt, így idén
HIRDETÉSIdén ünnepli 60. születésnapját az Eurovíziós Dalfesztivál. A szabályok szerint az előző év győztese rendezheti a soron következő viadalt, így idén május 18. és 23-a között az osztrák főváros, Bécs ad otthont a dalversenynek. A magyar színeket a hazai válogatón nyertes Csemer Boglárka (Boogie) képviseli majd Wars for Nothing című dalával.
A patinás történelemre visszatekintő dalfesztivál kezdetén a “Vasfüggönyön” túlról érkezett résztvevőt hiába is keresnénk.
Az első Dalfesztivált a svájci Luganóban tartották 1956. május 24-én. Hét ország vett részt; mindegyikkettő dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy országonként több mint egy dalt adtak elő.
Az évek során egyre bővült a résztvevő országok száma, de a “keleti blokk” képviselői továbbra sem lehettek jelen a legjobb dalok versenyén.
Az egyre népszerűbb Dalfesztivál híre persze Moszkváig is elért. A KGST-országokban – első fecskeként – a lengyelországi Sopot rendezett könnyűzenei fesztivált, amelyből a 70-es és a korai nyolcvanas évekre hagyomány vált. Ezen alapokra (és az Eurovíziós Dalfesztiválra adandó válaszként) a Varsói Szerződés államai életre hívták az Intervíziós Dalversenyt. Nem volt hosszú kísérlet, mindössze négy évet élt meg.
1977 augusztusában a sopoti Operában tizenegy ország, húsz előadó és huszonnyolc dal vett részt. Nem volt háromperces időkorlát, a végső győztes csehszlovák Helena Vondráčková például 20 percet töltött a színpadon.
Magyarországot a Kati és a Kerek Perec együttes (14. lett), illetve Kovács Kati (18.) képviselte.
A szocialista dalverseny örömmel fogadott be “nyugati” résztvevőket is. 1977-ben énekelt spanyol, brit, finn és görög előadó is Sopotban.
Egy évvel később is a lengyel városban randevúztak a csalogányok. A mi Szűcs Juditunk nem jutott a legjobb hatba. Először vett részt a versenyen Kanada. Jugoszlávia és Kuba pedig visszalépett. 1978-ban a szovjet Alla Pugacsova vitte el a pálmát a Királyok bármit megtehetnek című dalával. Érdekesség, hogy a művésznő 21 évvel később részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon is.
1979-ben Cserháti Zsuzsa révén magyar állhatott a képzeletbeli dobogóra, a Különös sziveszter című dal harmadik lett. Nevezett erre a sopoti fesztiválra Belgium, Portugália és Marokkó is egy-egy dallal.
1980-ban rendeztek utoljára Intervíziós Dalversenyt, pedig már Hollandia és Svájc is nevezett. A verseny finn győztese, Marion Rung korábban kétszer is képviselte hazáját az Eurovíziós Dalfesztiválon: 1962-ben hetedik, 1973-ban pedig hatodik helyet ért el.
Katona Klári ötödik lett.
A Vasfüggönyön túl a magán telefonellátottság meglehetősen szórványos volt abban az időben, így sajátos módját találták ki a szervezők a közönségszavazásnak: akinek tetszett a dal, üzembe kellett, hogy helyezzen minden elektromos készülékét. Az áramfogyasztás nagyságát mérték az egyes országokban.
35 év után újjáéledhet a már-már elfeledett dalverseny! Az Eurovíziós Dalfesztivál 2014-es győztesének személye annyira megosztotta az orosz közvéleményt, méginkább az elnök személyét, hogy Vlagyimir Putyin bedobta az ötletet; 2015-ben a fekete-tengeri Szocsi megrendezné az Intervíziós Dalfesztivált meghatározhatatlan szexuális irányultságú Conchita Wurst-ok nélkül.
A homoszexualitás ugyan nem büntetendő Oroszországban, de annak támogatása, hirdetése az. A szakállas énekesnő győzelme pedig álláspontjuk szerint kimeríti ezt a jogállást.
Ez az erkölcstelenség egyúttal az Eurovíziós Dalfesztivál orosz bojkottját sem zárja ki.
Az egységes Európa álma már nem csupán a politikában, a gazdaságban, de a művészetben is darabokra hullik.