Húsz új tagot nevez ki Ferenc pápa szombaton, a bíborosi kollégium ezzel 228 fős lesz, de közülük csak a nyolcvan évnél fiatalabb főpapok – 125-en –
HIRDETÉSHúsz új tagot nevez ki Ferenc pápa szombaton, a bíborosi kollégium ezzel 228 fős lesz, de közülük csak a nyolcvan évnél fiatalabb főpapok – 125-en – vehetnek részt a pápaválasztáson, amely a testület elsődleges feladata. A bíborosok kollégiumának új tagjai közül 15 nyolcvan év alatti.
A pápa a Vatikánban egy formális ceremónián, a konzisztóriumon avatja fel február 14-én az új bíborosokat, vagyis adja át nekik a bíborosi süveget és gyűrűt, és ekkor jelöli ki számukra a Rómában lévő címtemplomukat is. Ezután velük közösen mutat be misét a Szent Péter bazilikában.
Az első latin-amerikai (sőt, 741 óta az első nem európai születésű) pápa ezúttal is szakít a hagyományokkal, amelyek pedig oly sokat számítanak a pápai államban.
Ezt csinálja a bíborosi kollégium
A főpapok testülete a pápával együtt irányítja a katolikus egyházat. Az egyház hercegeinek is nevezik tagjait. A bíborosok tanácsát – azaz a bíborosok kollégiumát – korábban hagyományosan olyan főpapok alkották, akik a vatikáni kormány, vagyis a római kúria tagjai, illetve a világ legjelentősebb egyházmegyéinek vezetői, érsekei. Legfontosabb feladatuk titkos eljárás keretében az előző pápa halála vagy lemondása után az új egyházfő megválasztása.
A bíborosi rang a főpapok élete végéig jár, de a pápai konklávén csak a nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok – a pápaválasztó bíborosok – szavazhatnak. Az tradíciók szerint 120-an lehetnek, de a pápa dönthet úgy is, hogy növeli számukat. A legidősebb bíboros egyébként idén lesz száz éves, az olasz Loris Francesco Capovillát tavaly avatták bíborossá.
A bíborosok kollégiumának szombati bővítése után 125 tagja lesz, de közülük öten idén betöltik a 80. életévüket, így ők ezután már nem számítanak pápaválasztónak.
Új vatikáni irányultság?
Ferenc pápa 2015 januárjában 15 új pápaválasztó bíborost jelölt 14 különböző országból, ilyenre eddig nem nagyon volt példa a bíborosavatások történetében. Csakis Olaszországot képviselik ketten.
Az egyházfő nemcsak ebben szakított a hagyományokkal: az új főpapokat ugyanis nem a Szentszék vezetői közül választotta ki, hanem olyan országokból, mint a bíborost még soha nem adó Zöld-foki Szigetek, Tonga, Mianmar, vagy a szintén meglehetősen ritkán bíborossal rendelkező Etiópia, Vietnam, Mexikó, Uruguay vagy Panama. Nem lesz köztük viszont egyetlen észak-amerikai sem, vagyis az Egyesült Államok és Kanada ezúttal nem kap új helyet a testületben. A legfiatalabb új bíboros Tonga érseke, Patita Pain Mafi, akit 53 éves korában avat a pápa.
A Vatikán irányítói közül mindössze egy főpap, Dominique Mamberti francia érsek, volt külügyminiszter dolgozik most is a kúrián: az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusaként. Az új bíborosok közül mindössze öt európai.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő azt nyilatkozta, ezek a jelölések is mutatják, hogy Ferenc pápát nem kötik teljesen a történelmi okokból kialakult, bíborosi székhez kötődő hagyományok, amelyben szinte automatikusan az erős tradíciókkal rendelkező országok egyházi vezetői közül kerültek ki a bíborosok.
Az új tagokkal elvész az európai többség is a bíborosi kollégiumban. A 2013 tavaszán Ferencet pápává választó konklávé tagjainak még 52 százaléka származott Európából, ez az arány február 14. után 46 százalékra csökken. Az európai hívők aránya a katolikusok között egyébként 24 százalék. A többség elvesztése ellenére továbbra is felülreprezentáltak lesznek az európaiak a pápaválasztásokon.
(a Pew research adatai alapján)
Boruló arányok
Ferenc pápa egyébként másodszor avat új bíborosokat, tavaly év elején 19 új főpapot nevezett ki, közülük csak három volt 80 évnél idősebb. Már ezzel a lépésével is igazított a földrajzi arányokon.
Szombattól immár 31 olyan pápaválasztó bíboros lesz a tagja a kollégiumnak, akit Ferenc nevezett ki. 34 főpap – köztük Erdő Péter és Paskai László – még II. János Pál idején került a testület tagjai közé, 60-at pedig XVI. Benedek avatott bíborossá.
Az újak felavatása után 57 bíboros lesz európai, 18 észak-, illetve ugyancsak 18 latin-amerikai, 15 afrikai, 14 ázsiai és három óceániai.
A bíborosi kollégium pápaválasztó tagjai közül ezentúl is a legtöbb tagot, 26-ot Olaszország adja, utána az Egyesült Államok következik 11 bíborossal, majd India, Franciaország és Spanyolország 5-5 főpappal.
Szombattól a 125 pápaválasztó bíborosból 34, vagyis 27 százalék szolgál a kúrián, a Ferenc pápát megválasztó 2013-as konklávén az arányuk még 35 százalék volt.
A hétvégi bíborosi kollégiumi ülés – már az új tagok részvételével – tárgyal az egyház megreformálásáról és az elmúlt időszak súlyos presztízsveszteséget okozó korrupciós botrányairól is.