NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Európai Makrorégiós Stratégiák: egységben az erő

Európai Makrorégiós Stratégiák: egységben az erő
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Van-e közük ezeknek a terveknek a mindennapi élethez? A Real Economy stábja az újabb Adriai-Jón makrorégióban, illetve a Duna mentén kutakodott.

Se külön költségvetés, se szervezetrendszer, se jogszabályalkotás – mire jók akkor az Európai Makrorégiós Stratégiák? A cél az azonos földrajzi helyzetű, de országonként nem kezelhető problémával rendelkező államok együttműködése.

Remek példa az újonnan felálló Adriai-Jón makrorégió, amely Horvátország uniós tagságával vált realitássá.

Horvátországban hat év recesszió után idén először térhet magához a gazdaság. A turizmus hagyományosan fontos ágazat, viszont intenzív terhelést jelent a tengeri élőhelyek számára. A szeizmikus tevékenységen túl a klímaváltozás is érzékelhető veszélyt jelent: árvízek, aszály, talajerózió és az erdőtüzek is egyre gyakoribbak. Ezek kezelésére csak makrorégiós szinten van lehetőség.

Az Európai Bizottság által tavaly decemberben elindított adriai-jón stratégia célja a térség turizmusának és közlekedési hálózatának fejlesztése, ide értve a kikötőket és a parttól távolabb eső területeket is.

A környezetvédelmi célok közé tartozik a felelős halászati gyakorlatok elterjesztése, a fenntartható akvakultúra fejlesztése, valamint szennyvizet és szilárd hulladékot kezelő létesítmények építése.

A belső energetikai piac élénkítése érdekében összekötik a régió országainak elektromos hálózatát és új gázgyűrű erősíti majd az energiaellátás biztonságát.

A stratégia végrehajtása során már felhasználhatják a Duna-makrorégió – nem mindig pozitív – tapasztalatait. A hangsúlyt a Dunára, mint közlekedési útvonalra és mint közös környezetvédelmi érdekre helyező stratégia 2013-ban, az árvizek során rosszul vizsgázott: kiderült, hogy a térségi országok még az alapvető információáramlást sem tudták megoldani egymás között, nemhogy a dunai áruszállítás fejlesztését.

A műsorban többek között megszólal a horvát turisztikai miniszter, Darko Lorencin, valamint az Európai Bizottság új turisztikai biztosa, Corina Creţu is.

(A műsor elkészítéséhez köszönjük a Belga Királyi Könyvtár segítségét.)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Milyen hatással van az európai helyreállítási alap a görög gazdaságra?

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia