Németország még az Európai Unió környezetvédelmi céljainál is nagyobb kihívást tűzött maga elé az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén.
Berlin ugyanis arra vállalkozott, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Ez azt jelenti, hogy el kell érni, hogy 78 millió tonnával kevesebb legyen a kibocsátás.
Hogy ebből 25-30 millió tonnányit teljesíteni tudjanak, a kormány energiahatékony intézkedéseket tervez.
Többek között például azzal, hogy adókedvezményt adnak az épületek hőszigetelésének felújítására, ezzel növelve a fűtés hatékonyságát.
A hőerőműveket is érinti mindez,
főleg azokat, amelyeket szénnel vagy lignittel fűtenek.
Ugyanis a szén a felelős az üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért. Ráadásul az Európai Unió legszennyezőbb üzemeinek négyötöde Németországban található a WWF “Európa piszka” című tanulmánya szerint.
A szénnel fűtött erőműveknek 22 millió tonnával kell csökkenteniük széndioxid- kibocsátásukat.
Németországban a szén az elektromos áram legfontosabb forrása, 46 százalékban belőle állítják elő.
Az országban mintegy 500 ilyen erőmű van, átlagosan mindegyik egy- és hétmillió tonna közötti mennyiségű széndioxidot bocsát ki a légkörbe évente.
Összesen tehát 341 millió tonnát.Így tehát csökkenteni kívánják a szén iránti elkötelezettséget. Ezzel egyidőben Németország úgy döntött,
hogy a fukusimai tragédia miatt 2022-ig bezárja 17 atomerőművét.
Az ország tervei szerint 2050-re energia szükségletének 80 százalékát
megújuló energiaforrásokból nyeri majd.
Ez valós kihívás, míg a német fogyasztóknak háromszor annyit kell fizetniük az elektromos áramért, mint francia társaiknak.
