A csökkenés arány 11% volt 2024-ben szerte az Unióban, de kérelmek mintegy fele még mindig olyan személyektől származott, akiknél alacsony a sikeres döntés esélye.
A friss adatokat az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségk (EUAA) hétfő reggel tette közzé. Ezek szerint tavaly 1 014 420 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be. A jelentés szerint az egymillió kérelem csaknem felét (48%) olyan személyek (Unión kívüli állampolgárok vagy hontalanok) adták be, akik esetében erős a valószínűsége, hogy a nemzeti hatóságok végül elutasítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tendencia tovább fokozza az EU-tagállamok visszatérő aggodalmait, amelyek a jelenlegi jogszabályok reformját kérik Brüsszeltől az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítása érdekében, mint például a gazdasági bevándorlók, akik jobb életkörülmények után érkeznek a kontinensre, nem pedig üldöztetés vagy rossz bánásmód elől. Ugyancsak sürgető az illegális menekültek számának további magas aránya.
Erőteljesen emelkedett a venezuelai kérelmek száma (73 187-, ami rekordmagas legalább 2014 óta. Ezek túlnyomó többségét (90%) Spanyolországban nyújtották be.
A Közép-Száhel övezetben zajló konfliktus következtében Spanyolországra rendkívüli migrációs nyomást nehezedett a Kanári-szigeteken. A mali (17 000) és szenegáli (14 000) polgárok kérelmeinek száma megkétszereződött az előző évhez képest.
Az orosz-ukrán háború elől menekülő ukránok 2024-ben 27 000 menedékkérelmet nyújtottak be, ami 90%-os emelkedés 2023-hoz képest. A jelentős emelkedés az ideiglenes védelmi irányelvhez kapcsolódik, amely egy különleges rendszer, amely az ukrán állampolgárokra vonatkozik, és 2026 márciusában jár le. A hosszú távú menedékkérelem alternatívát jelenthetne az irányelvre.
A célországok tekintetében Németország maradt egyértelműen az élen 2024-ben több mint 237 000 kérelemmel. Ez az arány azonban 29%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. Az irreguláris migráció volt az egyik olyan téma, amely a februári parlamenti választás vitáját uralta. Friedrich Merz, a következő kancellárrá készülő konzervatív vezető a német migrációs és menekültügyi törvények drámai szigorítását ígérte.
Eközben Magyarország csak 29 kérelmet kapott 2024-ben a menedékjog régóta fennálló korlátozása miatt, amelyet az Európai Bíróság "példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértésnek" minősített. Magyarországra több milliós bírságot szabott ki az Európai Bíróság, amelyet fokozatosan vonnak le az uniós költségvetésnek az országra jutó részéből.
A befogadási arány tavaly 42% volt és gyakorlatilag nem változott. A szíriaiak (90%), a maliak (84%), az eritreaiak (81%), az ukránok (80%), az afgánok (63%) és a szomáliaiak (60%) esélyei voltak a legmagasabbak.
Az arány korántsem egységes, és a követelést vizsgáló országtól függően változik. Például a Görögországban jelentkező afgánok elismerési aránya 98%, míg a Belgiumban csak 39%.
Az alacsony – 20% alatti – elismerési arányú országok közé tartozik Törökország, Nigéria, Pakisztán, Kolumbia, Tunézia, Marokkó, Banglades, Grúzia, Peru, Egyiptom és Venezuela.
Az EU évek óta próbálja visszaszorítani az alacsony elismerési arányú kérelmezők számát, hogy elkerülje, hogy a hatóságokat túlterheljék azok az eseteket, amelyek valószínűleg nem lesznek eredményesek. Brüsszel EU-finanszírozású megállapodásokat írt alá Tunéziával, Egyiptommal és Libanonnal a határellenőrzés megerősítése és az illegális migránsok távozásának megakadályozása érdekében.
A Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége szerint tavaly 239 000 szabálytalan határátlépés történt, ami 38 százalékos visszaesés. Ez azt jelenti, hogy a 2024-ben benyújtott 1 014 420 menedékkérelem többsége olyan személyektől származott, akik legális úton érkeztek az övezetbe.