A Celebesz szigetén, egy ausztrál kutatócsoport által felfedezett festmények legalább olyan, ha nem régebbiek, mint a híres spanyolországi festmények.
A Wollongong Egyetem szakemberei az indonéziai sziget hét barlangjának ábráit vizsgálták meg, és jutottak arra a következtetésre, hogy keletkezésük mintegy 40 ezer évvel ezelőttre tehető. Az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták, szórták ki vöröses-barna festékkel, de találtak állatábrázolásokat is.
- A leggyakoribb nézet szerint Európa volt az emberi kreativitás robbanásszerű fejlődésének kiindulópontja, különösen ami a nagyjából negyvenezer éves barlangrajzokat illeti” – mondta Maxime Aubert, a barlangfestménykről írt ausztrál tanulmány társszerzője. A világ másik felén fekvő Celebesz sziget barlangrajzai azonban közel ugyanennyi idősek, ráadásul a képek ugyanannyira figyelemre méltóan vannak kidolgozva, mint a spanyol és francia barlangokban megtalált műalkotások – tette hozzá.
A spanyol leleteknél (El Castillo, Altamira és Tito Bustillo barlangjaiban) a szén-14-es izotóp bomlásán alapuló datálást, illetve az urán bomlását vették figyelembe. A radioaktív anyag a barlang plafonjáról lelógó, apró mészkőképződményekben halmozódik fel, ezeket a sztalaktitokat, azok formálódását elemezték a tudósok. Így jutottak arra, hogy a barlangrajzok akár 41 ezer évesek is lehetnek. Az eljárás Celebeszen hasonlóképpen zajlott.
A szakemberek két lehetséges magyarázattal álltak elő: lehetséges, hogy az ősi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlődött ki a barlangi festészet, vagy a homo sapiens már azelőtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna, hogy az egész világot meghódítsa.
- © Kinez Riza
- © Kinez Riza
- © Kinez Riza
- © Kinez Riza