Irakban polgárháború dúl, humanitárius krízissel és katasztrofális gazdasággal küszködik. Az országot felekezeti ellentétek is feszítik- mindezt örökli a következő miniszterelnök és kormánya.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Haider al-Abadi feladatai összetettek.
Több elemző attól tart, hogy a szükséges változtatások, amelyek a különböző politikai erők összebékítéséhez kellenek, nem megvalósíthatóak.
Abadi, aki jelenleg a parlament elnökhelyettese, élvezi a nemzetközi közösség és a kurd miniszterek támogatását is.
Maliki, aki nyolc évig volt kormányfő, az első miniszterelnök, akit demokratikusan választottak meg.
Nem tett semmit azért hivatali ideje alatt, hogy enyhítse a feszültségeket, különösképpen a szunnitákkal.
A kurd Hosiar Zebari 2003 óta a Maliki-kormány külügyminisztere. A kurd miniszterek júliusban kiléptek a kormányból, de ő ezek után is ragaszkodik székéhez. Hogy milyen szerep jut neki a következő kormányban, az egyelőre nem ismert.
Daleen Hassan Euronews:
- A leköszönő iraki kormány külügyminiszterével, Hosiar Zebarival beszélgetek. Köszönöm, hogy itt van velünk.
Azért folytatják az Iszlám Állam elleni harcukat, hogy megvédjék Kurdisztánt vagy az új kormánnyal együtt hozták meg a döntést, hogy felszámolják a dzsihadistákat?
Hosiar Zebari:
- A háború ma nem csak Kurdisztán védelmében zajlik, hanem az iraki emberek és kisebbségek megvédéséért is. Ez a háború az egész régió és az emberiség védelmében folyik.
Euronews:
- Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani azt mondta, ő többször is figyelmeztetett a szélsőséges iszlamisták előretörésére. Tekintettel rá, hogy Ön már 2003 óta külügyminiszter, miért vártak eddig, amíg így elfajult a helyzet?
Hosiar Zebari:
- Ennek több oka van, nevezetesen a szíriai válság, amelyet az Iszlám Állam jócskán kihasznált, az iraki politikusok közötti konfliktusok és a szunniták, akik úgy érezték, a kormány háttérbe szorítja őket.
Ezek a csoportok rengeteg fegyvert, pénzt és modern felszerelést zsákmányoltak.
Mindezeket a tényezőket nem jól mérték fel a titkosszolgálatok és az iraki vezetők.
Euronews:
- Miért akkor döntött Obama elnök az Iszlám Állam megtámadása mellett, amikor csapataik Erbilhez közeledtek, nem pedig akkor, amikor Bagdadhoz?
Hosiar Zebari:
- Szerintem ez világos : nem csak azért támadtak akkor, mert Erbilben az amerikai érdekek közvetlen veszélybe kerültek, hanem mert humanitárius vészhelyzet is volt.
Az Egyesült Államok jelentős segítséget nyújtott, fegyvert küldött és technikai eszközöket.
A veszély óriási volt Erbilben, tehát gyors döntésre és azonnali cselekvésre volt szükség ahhoz, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam további előrenyomulását.
Euronews:
- Felmerülnek kételyek és kérdések azzal kapcsolatban, vajon ki támogatja az Iszlám Államot.
Hillary Clinton azt állítja könyvében, hogy az Egyesült Államoknak része lehet a ebben, hiszen nem csapott le a szervezetre akkor, amikor az még gyerekcipőben járt.
Hogy lesz képes Amerika megküzdeni velük most?
Hosiar Zebari:
- Olvastam a könyvet, de nem értek egyet Önnel. Ez nem így van, lehet, hogy ez csupán a média értelmezése.
Euronews:
- De ő azt hangsúlyozta, hogy a tény, hogy Amerika nem szállt szembe az iszlamistákkal a legelején, az Washington részéről hiba volt, amely a dzsihadisták megerősödéséhez vezetett.
Hosiar Zebari:
- Úgy gondolom, ez másik téma, bármelyik ország, amelyik támogatta a szíriai ellenzéket és a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA) vagy akármelyik szélsőséges csoportot Szíriában, az hozzájárult az Iszlám Állam erősödéséhez.
Bárki is volt az, most már a dolgok teljesen elfajultak. Az Iszlám Államnak nagyon korszerű fegyverei vannak és nagyon jól képzett hadserege.
Erős és önellátó, ráadásul elszabadult.
Euronews:
- Volt két fontos kérdés, amelyekben Bagdad és Erbil nem értett egyet: a pesmergák és az olaj.
Úgy gondolja, ezek a problémák eltűnnek majd az új Abadi-kormány megalakulásával?
Hoshyar Zebari:
- A kurdok és Abadi tárgyalni fognak egymással. Az ellentét oka, hogy a pesmergákat azért tudták visszaszorítani az iszlamisták, mert a kormány nem volt hajlandó támogatni a csapataikat.
Ami pedig az olajkérdést illeti, a kormánynak muszáj elfogadnia az új olaj- és gáztörvényt.
Euronews:
- Hosiar Zebari, köszönöm a beszélgetést!