HIRDETÉSAz Egyesült Államok legfontosabb partnere Európa, ezt hangsúlyozza az amerikai elnök európai körútjának szinte minden állomásán. Barack Obama egy hét leforgása alatt Hollandiába, Belgiumba, Olaszországba, a Vatikánba, sőt Szaúd-Arábiába is ellátogat. Obama amerikai elnökként most először utazott úgy az öreg kontinensre, hogy útba ejti a NATO és az EU székhelyét, Brüsszelt is.
Szakértők szerint szükség is van a mostani körútra, Washington és az EU kapcsolatának az ukrán válság okán történő újragondolására, az utóbbi években ugyanis egyre inkább tűnt úgy, az Egyesült Államok fő figyelme Európáról a Távol-Keletre tevődött át.
Az Euronews riportere, James Franey Guillaume Xavier-Bendert, a German Marshall Fund munkatársát kérdezte.
euronews: – Érdekes, hogy Ukrajna milyen fontossá válik Obama számára a következő hónapokban. Mondhatjuk, hogy ez lesz az ellensúly Ázsia mellett? Igen radikális változás ez, hogy hirtelen Európa határai kerülnek az amerikai külpolitika középpontjába…
Guillaume Xavier-Bender, German Marshall Fund: – Európára azért mindig is figyeltek, bár igaz, hogy mások voltak az elmúlt évek hangsúlyai. Az amerikai külpolitika valójában ráhagyta az európaiakra, hogy legyen rend a határaiknál. Ukrajna nem fogja átrendezni az amerikai külpolitikát, de fontos jelzést küld, abból a szempontból, hogy az amerikaiak kapcsolatainak Oroszországgal és az EU-val azért fontos helyet kell szentelni a tengerentúlon.
euronews: – Az ukrán helyzet a NATO megújulását is magával hozhatja?
Guillaume Xavier-Bender: – A NATO-nak mindig nagy szerepe volt Európában, annak ellenére, hogy a szövetség újabb műveletei a kontinens határaitól távolabb zajlottak. Szerintem a NATO, és benne Európa, valamint az Európai Unió újragondolása alapvető feladat. A tagállamoknak el kell dönteniük, hogy lesz-e valódi védelmi politikája Európának, vagy ez a válság Ukrajnában megmutatta, hogy NATO mennyire fontos Európa védelmében, és a képességeket valójában a NATO jelenti.
euronews: – Tulajdonképpen ezt mondta ki Obama is Hágában. Interjút adott egy holland lapnak, és nyíltan a védelmi kiadások növelésére szólította fel az európaiakat. De mennyire reális kérés ez egyes uniós országok költségvetésének ismeretében?
Guillame Xavier-Bender: – A jelenlegi helyzetben Európában nem lesz számottevő kiadásnövelés. Előbb a csökkenést kellene megállítani. Az unió sokat tett már, de nem eleget. A védelmi csúcs tavaly decemberben az első lépést jelentette a források közös felhasználása felé. A britek, franciák, németek, lengyelek: ők a legelkötelezettebbek, hogy meglegyenek az eszközök Európa védelmére, de azért igaz, a NATO is itt van.
Az európaiak azért nagyon is tudatában vannak, hogy az Egyesült Államok nélkül nem lehet megvédeni Európát.