Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Ingyenes műholdadatokkal az árvizek ellen

Ingyenes műholdadatokkal az árvizek ellen
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Európai Űrközpont Kopernikusz-programjában hamarosan hét műholdat bocsátanak fel, amelyek jelentős szerepet kaphatnak például az árvíz elleni védekezésben.

Az árvízek évente több ezer embert érintenek Európában. Az idén Nagy-Britanniában okoztak problémát a heves téli esőzések. Az egyik érintett éppen árvizekkel foglalkozó tudós volt: a spanyol kutató, Javier Garcia-Pintado. Az ő telkük magasabban volt, így nem öntötte el a víz. Javier előre tudta, hogy a családja biztonságban van. Ugyanis az a munkája, hogy műhold-adatok alapján igyekszik pontosítani az árvizek digitális modelljét.

- Hidrológusként meglehetősen biztos voltam benne, hogy ezek az ingatlanok biztonságban vannak, és ezt a szomszédoknak is elmondtam – mesélte Javier.

Nem mindenkinek lehet azonban hidrológus szomszédja, és a Londontól nyugatra eső részt súlyosan érintette az elmúlt kétszázötven év legcsapadékosabb tele az Egyesült Királyságban. Csak Angliában hatezerötszáz otthont öntött el a víz.

A brit kormány műholdakhoz fordult tanácsért. Az űrből készült képeken jól látszik, mi folyik a földön. Csakhogy ezek lassan válnak elérhetővé, a feldolgozásuk harminc órába is beletelik. A readingi egyetem kutatói, Javier és a munkatársa David Mason ezeket az adatokat használja a helyzet utólagos elemzésére. De továbbmennének ezen az úton: ha gyorsabban jutnának műholdképekhez, az segíthetne a védekezésben is.

- Ahogy az időjárás-előrejelzés fejlődött, ma már három napra meglehetős pontossággal lehet előre tudni, hogy esni fog, azt reméljük, hogy az árvíz rövid távú előrejlezése is fejlődni fog – mondta el az Euronews-nak David Mason.

Mindez hamarosan, az Európai Űrközpont Sentinel – Őrszem – nevű műholdjainak felbocsátásával valóra válhat. Az első Őrszem kilövésére áprilisban kerül sor.

- Amikor munkába állnak a Sentinel műholdak, majdnem valós időben kapunk majd képeket, körülbelül egy órával azután, hogy letöltődnek a földi állomásra – magyarázta Mason.

A Sentinel műholdak nem csak árvízi adatok özönével kecsegtetnek. A flotta hét különböző műholdból áll, és mindegyik más módon pásztázza majd a Föld felszínét.

A projekt felelőse , akivel az Európai Űrközpont földmegfigyelő bázisán, Róma közelében találkoztunk.

- Ha a rendszer feláll, többféle műhold és egyéb eszköz is a rendelkezésünkre áll majd, amelyek végtelen sokféle paraméter mérésére alkalmasak lesznek – mondta a Kopernikusz projekt felelőse Josef Aschbacher. – Bármit, amit az űrből lehet látni, mérni tudunk majd: árvízeket, vulkánkitörést földrengés okozta károkat, olajömlések kiterjedését, a tengerfelszín magasságát és hőmérsékletét, különféle éghajlati jellemzőket, a levegő összetételét, a vizek jéggel fedettségét – a most építés alatt álló Sentinel műholdflotta mindezeket mérni fogja.

Az Őrszemeket az európai adófizetők finanszírozzák a Kopernikusz programon keresztül – a műholdképekben pedig mindenki gyönyörködhet majd.

- Az adatok szabadon hozzáférhetőek lesznek, erről a közelmúltban született döntés – mondta Volker Liebig, az ESA földmegfigyelő programjának vezetője. – Ugyanis ezek az adatok olyan árucikkek, amelyekre sokféle üzleti fejlesztést lehet alapozni Európában és azon kívül is, de ez csak akkor lehetséges, ha a nyers adatok ingyenesek. Ez kicsit olyan, mint a navigációban használatos jel, amely szintén az űrből érkezik, és erre sok üzletet alapoznak a földön.

A Kopernikusz-program már elindult, de a következő két évben az Őrszemek felbocsátásával kiszélesedik, és naponta több terabájtnyi adatot érkezik majd a Földre.

- A legjobb esetben félméteres felbontásig tudunk elmenni, ami elég pontosnak mondható – magyarázta Josef Aschbacher. – Öt méteres felbontás melett is jól mérhetők bizonyos paraméterek, tipikusan mezőgazdasági információk, készíthetők hozambecslések, és így tovább. Ezután jön a kétszáz, kétszázötven méteres felbontás, amelyet például az óceánok globális feltérképezésére használnak, szóval globális nagyságrendben használható paramétereket mérnek amelyek iránt más típusú felhasználók érdeklődnek.

Javier szerint Már a Sentinel 1-es valós időhöz közelítő adatai is nagy előrelépést jelentenek.

- Az Európai Űrközpont műholdja függőlegesen tíz centiméteres eltéréseket is mérni tud majd – mondta a spanyol kutató. – Ez alapján meg tudjuk mondani, hogy ez a terület itt víz alá kerül, a krikettpályának az a része meg nem, így sokkal könnyebb lesz az árvíz elleni védekezés terveit kidolgozni.