Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Guruló hidak golyós csapágyon

Guruló hidak golyós csapágyon
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Európa hídjainak a jelentős része az ötvenes-hatvanas években épült. Kibírnának-e egy földrengést? Érdemes-e megerősíteni őket, vagy olcsóbb újjáépíteni őket egy esetleges katasztrófa után? Ezt kutatják az Európai Bizottság tudósai.

A földrengéseket nem lehet megelőzni. Új technológiákkal azonban lehetséges a városi infrastruktúrát felkészíteni, hogy kibírjon egy esetleges katasztrófát.

Mesterséges földrengések

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában jártunk, ahol a tudósok éppen egy földrengés szimulációjára készültek. Két pillér stabilitását tesztelték: ilyeneken nyugszik sok ötven évvel ezelőtt épített híd – akkor a földrengésbiztos építkezés még nem volt szempont a tervezésnél.

A pilléreket lassan mozgatják egy meghatározott tengely mentén oda és vissza, így szimulálva azokat az erőket, amelyek földrengéskor érik a pilléreket.Érzékelők és nagyfelbontású kamerák rögzítik a pilléreken lezajlott változásokat. Az összegyűjtött adatok segítenek felmérni a földrengéshez kapcsolódó kockázatokat Európa-szerte.

- Ez afféle referenciaprojekt – magyarázta az Euronews tudósítójának Artur Pinto Vieira, a strukturális állapotfelmérést végző labor vezetője. – A cél, hogy Európában széles körben megerősítsék a hidakat és a felüljárókat azért, hogy jobban ellenálljanak a földrengéseknek.

Lassan rázott híd

A földrengés-szimuláció kevésbé látványos, mint azt várnánk, ugyanis itt a változások lassan következnek be, hogy aprólékosan megfigyelhessék és dokumentálhassák azokat.

- Egy tipikus földrengés tíz-tizenöt-húsz másodpercig tart. Itt, a laborban egy teszt három-négy, néha öt órán keresztül zajlik – mondta Martin Poljanšek, a labor építészmérnöke. – Így lehetséges aprólékosan követni, hogy egy földrengési ciklus során milyen ütemben rongálódik meg az infrastruktúra.

A kísérlet során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik pillér, amelyet golyós csapágy választ el a talajtól, sokkal kevésbé rongálódott. Hogy mi történik a híd többi részével, azt a tudósok számítógéppel modellezik.

- Létrehoztuk a híd modelljét, beleértve azt a két pillért, amelyet a maguk fizikai valójában is tesztelünk – mondta Pierre Pegon, a kísérlet vezetője. – Az így kapott adatok alapján módosítjuk a két pillér digitális helyzetét, majd ezekhez igazítjuk a híd többi részének modelljét is.

Gazdaságilag indokolt földrengésbiztosítás

Szóval indokolt-e utólag földrengésbiztossá tenni egy hidat, vagy jobban megéri kijavítani a károkat egy esetleges földrengés után? A virtuális modell minden esetben segít az optimális megoldás kiválasztásában.

- Ez a teszt elsősorban azt bizonyította, hogy a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben épült hidak nagyon sérülékenyek lennének egy esetleges földrengés esetén – nem elsősorban biztonsági, hanem gazdasági szempontból – vonta le a következtetést Fabio Taucer, a földrengésbiztos építkezés szakértője.- Másrészt megerősíthetjük, hogy az alap elválasztása a talajtól tényleg hatékony módszer arra, hogy megvédjük a hidat, így az egy földrengés után is használható maradjon.

http://elsa.jrc.ec.europa.eu/