Az unió története alatt a pártok először neveznek meg jelöltet a májusi európai parlamenti választás előtt, amelyet a 28 tagállamban tartanak majd. Később ezek a jelöltek szállnak majd versenybe az Európai Bizottság elnöki posztjáért. Az Európai Szocialistáknál a német Martin Schulzot jelölik, a Zöldeknél pedig egy tandem, a francia José Bové és a német Ska Keller indul. A radikális baloldalt pedig a görög Alexis Cipras vezeti majd. Az Európai Néppárt csak márciusban választ jelöltet. A hétvége óta a liberálisok jelöltje a korábbi belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt. A bevallottan föderalista politikus kampányát az Európai Bizottság gazdasági biztosa, a finn Olli Rehn segíti. A liberálisok esélyeiről a Liberation francia lap tudósítójával, Jean Quatremer-el beszélgetünk, de a kérdéseinkre válaszolt Guy Verhofstatdt is, akivel kollégám, Isabel da Silva készített interjút.
Euronews:
Guy Verhofstadt, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást. A 2009-es választáson mindössze 43 százalékos volt a részvétel. Ön a beszédében nagy csatát említett, nos mi lesz a háborús stratégia a kampányban?
Guy Verhofstadt: – Nagyon világosan el kell mondanunk, hogy a populista és nacionalista euroszkeptikusok nem tudják megoldani az emberek problémáit, a munkanélküliséget, a klímaváltozást. Ez nem úgy megy, hogy kijelentjük, vissza kell vonulni a nemzeti határok mögé és a bevándorlás, a klímaváltozás, a munkanélküliség pedig eltűnik.
Euronews: – Ön a félelem Európájának nevezi a jelenséget, de az emberek tényleg félnek és dühösek. Elemzések szerint az európa-ellenes pártok akár a képviselői helyek negyedét is megszerezhetik.
Guy Verhofstadt: – Mert nincs más alternatíva.
Euronews: – Mi lenne ez az alternatíva?
Guy Verhofstadt: – Ha meg akarjuk menteni az európai gazdaságot és meg akarjuk védeni az érdekeinket Kínától, Indiától és a többi versenytársunktól, akkor egyesíteni kell az erőinket és szorosabb együttműködés kell. Szükség van a bankunióra például. Nagy gond Európában, hogy a bankoknak van pénzük, de nem hiteleznek, nem fektetnek a reálgazdaságba, a kis- és középválallatokba. Ugyanakkor szükség van a munkaerő mobilitására is, hiszen ez most nagyon alacsony. Több, mint négymillió betöltetlen munkahely van ma az unióban, vagyis ezek az állások léteznek, de a fiatalok nem érik el a lehetőségeket.
Euronews: – Ön meggyőződéses föderalista, de sokak szerint a nemzeti kormányoknak vissza kell szerezniük a hatalmat Brüsszeltől. Erre van példa Nagy-Britanniában is..
Guy Verhofstadt: – Tudatában vagyok annak, hogy jövőre vitát kell nyitnunk az unió alapszerződéséről. Ezt nem szabad megkerülni, valóban foglalkozni kell az üggyel.
Euronews: – A liberálisok jelentik ma a harmadik legnagyobb erőt, de mi történik, ha nem kapnak annyi szavazatot, amennyit szeretnének? Van b-terv? Szövetségre lépnének a konzervatívokkal vagy a szocialistákkal?
Guy Verhofstadt: – Nincs b-tervem, a cél nagyon egyszerű. Szavazatokat és mandátumokat kell szerezni, hogy erős pozíciónk legyen a választás után. Ez erről szól. Egy dologban biztos vagyok: Sem a konvervatívoknak, sem a szocialistáknak nem lesz többsége, így tárgyalniuk kell majd velünk, vagyis a harmadik erővel. Mi készen állunk az ilyen tárgyalásokra, de előbb meg kell szereznünk a szavazatokat és a képviselői helyeket.
Verhofstadt szereplését és programját Jean Quatremer, a Liberation francia lap tudósítója és a “Brüsszeli kulisszák mögött” című blog szerzője elemezte az Euronews brüsszeli szerkesztőségében.
Euronews: – Guy Verhofstadtnak van esélye a bizottsági elnöki posztra?
Jean Quatremer: – Guy Verhofstadtnak a legcsekélyebb esélye sincs a bizottsági elnöki posztra. Világos, hogy a következő elnök a két nagy politikai erő jelöltjei közül az egyik lesz. Vagyis vagy az Európai Néppárt, vagy az Európai Szocialisták jelöltje. Guy Verhofstatdnak azonban van esélye arra, hogy befolyásolja a jövőbeli tárgyalásokat. Hiszen ha sikerül egy komoly frakciót létrehoznia, a harmadik legnagyobb erőként jelenhet meg az Európai Parlamentben. Ezzel pedig megnyílna az út előtte, hogy ő legyen a parlament elnöke. Nem csak két és fél évig, hanem a teljes ötéves ciklusra. A liberálisok ugyanakkor támogatják majd az egyik nagy párt jelöltjét. Vagy a szocalistákat, vagy a konzervatívokat. Ezért cserébe pedig Verhofstadt igényt tarthat a parlamenti elnöki posztra a teljes cikluson át. Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben a nagy pártok mindíg megfelezték ciklust.
- Guy Verhofstadt közelebb áll a konzervatívokkal való szövetséghez. Ez kizárja a szocialistákkal való együttműködést?
Jean Quatremer: – Guy Verhofstadt számára szabad az út mindkét oldal irányába, hiszen az eddigi voksolásokon is változó irányba szavaztak és többnyire ők biztosították a többséget. De igaz, hogy a szociális ügyekben, mint a bevándorlás, vagy a biztonság, inkább a szocialistákkal, míg a gazdasági ügyekben inkább a konzervatívokkal értik meg egymást. De a játszma nagyon nyitott, különösen azért, mert egy negyedik csoport, a Zöldek is hezitálnak a jobb – és a baloldal között. Tehát nagyon izgalmas játszma lesz.
Euronews:
Guy Verhofstadt egy föderalista politikus, aki nyíltan az Európai Egyesült Államokért küzd. Ez nem tekinthető politikai öngyilkosságnak?
Jean Quatermer: – Ellenkezőleg, szerintem ez zseniális húzás a liberálisoktól. A párton belül volt feszültség, főleg a brit liberálisok szerették volna Olli Rehn jelöltségét, aki nem igazán föderalista, viszont megtestesíti a megszorítás politikáját, azt az Európát, amit gyűlölünk. Az, hogy ezzel szemben az európapárti vonal győzött, nos ezzel politikai teret nyertek a liberálisok. Németországban például aki a föderalizmusra szeretne szavazni, az a Zöldek és a liberálisok között választhat, de a liberálisok kiestek a parlamentből. Szerintem nagyon jó az időzítés, hiszen elfoglalhatnak egy olyan politikai teret, amelyet mindkét nagy klasszikus erő elhagyott. A szocialisták és a konzervatívok is mintha szégyellnék Európát, a liberálisok pedig azt mondják, büszkék rá. Azt mondják, szavazzunk az Európai Egyesült Államokra, legyen nagyhatalom Európa. Szerintem jól csinálták.