A legmarkánsabb változás sokak számára Magyarország EU-tagságának elmúlt húsz évében, hogy a Fidesz bár a kezdetektől a néppárti frakció tagja volt, 2021-re megromlott a kapcsolata, és megszűnt a tagsága a képviselőcsoportban.
HIRDETÉSAz Európai Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is az állampolgárok érdekeik európai szintű képviseletére közvetlenül választhatnak EP-képviselőket. A szavazók zárt listákra tudnak szavazni, így juttatva a pártok (jelölő szervezetek) jelöltjeit mandátumhoz. A választásokra 5 évente, minden tagállamban közel egyidőben kerül sor. Magyarország egy választókerületként funkcionál. A jelenlegi szabályok szerint a magyar választók 21 képviselőnek szavazhatnak európai parlamenti mandátumot.
Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. A frakcióalapítás feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból. Az első magyarországi EP-választás az uniós csatlakozás után 2004. június 13-án zajlott 24 mandátumért, a nizzai szerződésnek megfelelően. Két évtized elteltével érdekes visszatekinteni, hogy milyen eredmények születtek korábban.
2004-ben 24 magyar EP-képviselő szerzett mandátumot:
- Az Európai Néppárt (EPP) jobbközép frakcióhoz a Fidesz 12, a Magyar Demokrata Fórum 1 képviselője csatlakozott. A Fidesz 2024-től (Magyarország EU-tagságának kezdete óta) 2021-ig volt tagja a frakciónak.
- A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 9 EP-képviselője a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakcióhoz csatlakozott.
- A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) két mandátummal ült a Renew Europe (korábban ALDE) liberális frakciójához.
2009-ben 22 magyar EP-képviselő szerzett mandátumot:
- Az Európai Néppárt (EPP) jobbközép frakcióhoz a Fidesz-KDNP 14,
- a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakcióhoz a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 4,
- az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jobboldali frakcióhoz az MDF 1,
- a Függetlenek (NI) soraiba a Jobbik Magyarországért Mozgalom 3 EP-képviselője ült.
2014-ben 21 magyar EP-képviselő szerzett mandátumot:
Az Európai Néppárt (EPP) jobbközép frakcióhoz a Fidesz-KDNP 12,
a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakcióhoz a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 2, a Demokratikus Koalíció (DK) 2,
a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens-EFA) frakcióhoz az LMP 1, az Együtt-PM 1,
a Függetlenek (NI) soraiba a Jobbik Magyarországért Mozgalom 3 EP-képviselője ült.
2019-ben szintén 21 magyar EP-képviselő szerzett mandátumot:
Az Európai Néppárt (EPP) jobbközép frakcióhoz a Fidesz-KDNP 13,
a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakcióhoz a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1, a Demokratikus Koalíció (DK) 4,
a Renew Europe (korábban ALDE) liberális frakciójához a Momentum Mozgalom 2,
a Függetlenek (NI) soraiba a Jobbik Magyarországért Mozgalom 1 EP-képviselője ült.
A választás menete
A választás pártlistás arányos rendszerben történik egy fordulóban. Csak pártok/pártszövetségek indulhatnak, független jelöltek nem. A választási küszöb 5%. Az egész ország egyetlen többmandátumos választókerületet alkot. A választási rendszer zárt listás és az arányos mandátumelosztásra D'Hondt módszert alkalmazzák. Listát az a párt állíthat, amelyik 20 ezer érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Magyarországon a választás zárt listás, ami az jelenti, hogy a szavazók a listán belül jelöltekre nem szavazhatnak, sorrendjüket kizárólag a pártok határozzák meg a választás előtt. Az európai parlamenti választások eredményét addig nem lehet közölni, amíg zajlik a szavazás valamelyik tagállamban. Idén Olaszországban számos szavazóhelyiség este 11 óráig van nyitva, ezért Magyarországon is csak 11 óra után közölhetők az eredmények.