rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mikor válik egy ország függetlenné nemzetközi jogi értelemben?

Mikor válik egy ország függetlenné nemzetközi jogi értelemben?
Betűméret Aa Aa

- Alapvetően három dolog szükséges egy új állam megalakulásához: állandó lakosság, meghatározott államterület és kormány. De nemzetközi jogi értelemben mikor válik egy ország függetlenné?

A dublini Kate kérdésére Odile Perrot, a politikatudományok doktora és Koszovó tiszteletbeli konzulja válaszolt:

- Általában valóban ezt a három elemet szokás megemlíteni, tehát a népességet, a kormányt és a területet; ezek egy állam alkotórészei. Ugyanakkor ezek az elemek nem elégségesek egy államalakulat dinamikája szempontjából. A függetlenséghez szükség van a többi állam elismerésére is.

Vegyük Dél-Oszétia, Abházia vagy az Észak-ciprusi Török Köztársaság példáját. Ez a három ország kikiáltotta a függetlenségét, amelyet azonban csak néhány állam ismer el. Ezeknek az országoknak a nemzetközi hatóereje gyakorlatilag zéró.

A szuverenitás elismerése általában hosszú és komplex folyamat. Azért tart olyan hosszú ideig, mert egy újonnan alakult államnak ki kell építenie a diplomáciai kapcsolatait, ehhez pedig tárgyalásokat kell folytatnia más országok hivatalos képviselőivel, olyanokkal amelyek egymást elismerik.

A folyamat egyúttal rendkívül összetett, hiszen általában számos nemzetközi és regionális politikai ügy nehezíti. Ezt láthattuk például Dél-Szudán esetében 2011-ben, Montenegró függetlenségének kikiáltásakor 2006-ban vagy Koszovó esetében 2008-ban. Tehát egy állam definíciója legalább annyira politikai, mint jogi kérdés.

Amennyiben többségbe kerülnek azok az államok, amelyek elismerik az adott országot – persze ennek megvannak a meghatározott feltételei -, akkor az az ország nemzetközi és regionális szervezetek tagjává válhat.

Ugyanakkor csupán azzal, hogy egy állam meghatározott területtel rendelkezik, nem válik automatikusan olyan nemzetközi szervezetek tagjává, mint például az ENSZ. Ezt láthatjuk Taiwan esetében, amely nem tagja az ENSZ-nek annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség nem hivatalosan sok esetben független államként kezeli.

Tehát egy állam nem csupán szabályok és intézmények összessége. A gyakorlat is számít: az otthoni szuverenitás gyakorlata mellett a többi ország viszonyulása is fontos elem – mondta Odile Perrot, a politikatudományok doktora és Koszovó tiszteletbeli konzulja.

Ön is kérdezte a U-talk műsorában? Kattintson az alábbi gombra!