Amikor három éve a hallgatók az utcákra vonultak Tunéziában, azt remélték, hogy a politikai változás az oktatás helyzetén is javít. Orvosolja az olyan problémákat, mint az írástudatlanság, a magas lemorzsolódási arány, vagy a kutatásokra jutó gyér támogatás.
Tény, hogy meglehetősen nehéz javítani a helyzeten olyan fiatalokkal, akik nem járnak iskolába, márpedig a forradalom óta a hiányzások száma kiugróan magas lett.
A hivatalos adatok alapján csaknem százezer hallgató hagyta ott az iskolát 2012-ben, ami 30 százalékkal magasabb arány az előző évhez képest. Az egyre inkább omladozó gazdaságban nagyon sok család nem engedheti meg magának a tanszereket, és a tüntetéseken való részvétel érdekében az iskolát elhagyó fiatalokat sem egyszerű visszailleszkedni a diák-létbe. A vészharang tehát megkondult és maguk a pedagógusok is oktatási reformot sürgetnek.
Miközben az állam továbbra is arra ösztönözné a diákokat, hogy maradjonak az iskolapadban, egy másik súlyos problémával is meg kell küzdenie: a magas munkanélküliséggel.
Tunéziában az írástudatlanok egynegyede nő. Az ország egyik legrégebbi női jogvédő szervezet, a Tunéziai Nők Nemzeti Uniója minisztériumokkal együttműködve indított országos programot ennek csökkentése érdekében, valamint azért, hogy a nőket a férfiakével azonos jogok illessék meg az munkaerőpiacon.