HIRDETÉSAz elemi részecskék tömegéért felelős bozon létezését először felvető két tudósnak, a brit Peter Higgsnek, valamint a belga François Englert-nek ítélte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bizottsága az idei fizikai Nobel-díjat. Az Euronews Engler professzort kérdezte nem csak az elismerésről, de a fizikai jövőjéről és természetesen istenről is.
Euronews: – Professzor, milyen érzés az, amikor a nevét olyan tudósokkal emlegetik együtt mint Albert Einstein vagy Pierre és Marrie Curie?
François Englert: – Elsősorban szerénység, mert én meg sem közelítem Albert Einstein intelligenciáját. Ő egyike annak a 2-3 embernek, akik alapjaiban változtatták meg az emberiség világhoz való viszonyát és akiknek az eredményeihez egyelőre még senki nem ért fel. Természtesen nagyon kellemes és jó érzés, hogy én ezt a díjat megkaptam, de én távolról sem érek fel Einsteinhez például.
Euronews: – Már számos díjat kapott, de egyértelműen a Nobel-díj a legnagyobb közöttük. Nem a Nagy hadronütköztetőt kellett volna inkább díjjal kitüntetni?
François Englert: – Nem vagyok a bizottság tagja, így nincs is a döntésükre befolyásom. Az nyilvánvaló, hogy az a Nobel-díj bizottság döntése, hogy a felfedezés mögötti elméletet jutalmazza. Hogy-ez jó vagy rossz döntés-e, az nem az én hatáskoröm eldönteni.
Euronews: – Állíthatjuk azt, hogy a Nagy hadronütköztető segítségével Európa megelőzte az Egyesült Államokat a tudományos kutatások terén?
François Englert: – Ez elég egyértelmű különösen a kísérleti részecskefizika kutatásban. Azt azért nem merném állítani, hogy ez álatlában is igaza a tudományos kutatások területén. Ami vitathatatlan az az, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkája az elemi részecskék kisérleti kutatásaiban jelenleg világelesőnek számít.
Euronews: – A Higgs részecske felfedezését a tudomány legnagyobb előrelépésenek tartják az elmúlt 50 évben. Most hogy a részecskefizika sztandard modelljének utolsó puzzeljét is megtalálták, mi a következő lépés a kutatásban?
François Englert: – Lehet, hogy még nagyobb problémákkal kell majd szembesülnünk, ha a fizika tovább vizsgálja majd az alapvető feltételezéseket és tudományosan akarja majd megfejteni a világegyetemet, amit mi sötét energiának hívunk. Ez nem ugyanaz mint az úgynevezett sötét anyag. Ez egy olyan mező, ami körbeöleli a világegyetemet. Ennek természtesen fenomenológiai magyarázata van, amit Einstein már megfejtett. Azonban ha mélyebben és részleteiben is meg akarjuk érteni, akkor ismernünk kell kvantummechanika hatásait vagy pontosabban a kapcsolatot a kvantummechanika és a relativitáselmélet között. Mindent egybevéve, nem az a fontos hogy mi vesz körbe minket, hiszen a gravitáció kvantumhatásai elhanyagolhatóak. A nagy kérdés az, hogy habár alapvető szerepet játszanak a viláegyetem kialakulásában, azt már nem tudjuk, hogy miből alakul ki a világegyetem, és ez az amit meg kellene találnunk.
Euronews: – A kavantumfizika nélkül nem lenne sci-fi és nem lenne Star Treck sem. Ha Ön nem lett volna elég merész, hogy ötven évvel ezelőtt publikálja a cikkét, akkor talán nem lett volna egy elmélet, amit bizonyítani kell. Mennyi képzelet és kreativitás van abban amit csinál?
François Englert: – A kreativitás nagyon fontos,inkább úgy fogalamaznék, hogy alapjában véve, ami a legfontosabb az a kreativitás. Amennyiben új ötletekkel akarunk előállni, akkor elő kell hívnunk az úgynevezett banális intuíciónkat. A megérzés viszont olyan kísérletekből jön amelyek során sokkal inkább a tudattalanra vagy a tudatalattira hallgatunk és ezek szabadon el mernek vonatkoztatani attól a világtól amit a napi szükségletek irányítanak. Ez az állandó és aktuális napi vizsgálat az, ami fontos szerepet játszik ebben a megérzésben, amit én inkább egy kreatív jelenségnek hívnék. Véleményem szerint ez elengedhetetlen és nem nagyon különbözik a művészi alkotástól. Bizonyos értelemben az esztétikának is nagy szerepe van benne.
Euronews: – Az Ön 50 évvel ezelőtt megjelent cikke annak idején nem keltett nagy érdeklődést. Mit üzen a mai fiatal kutatóknak?
François Englert: – Üzenet… Nos, először is nem hinném hogy van egy speciális üzenet. Én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani. Abban az időben a körülmények vezettek el bennünket ehhez az elméleti felfedezéshez, Robert Brout-ot és engem. Igazából mi egy másik területen dolgoztunk. Valahogy mindig a humanista ideált próbáltuk újraéleszteni Ez nagyon nehéz egy olyan világban, ahol annyi információ áll rendelkezésre és az az állandó érzésünk, hogy nem tudhatunk mindent. Ugyanakkor, ezzel egyidőben mindig lehetnek értelmes ötleteink és elképzeléseink. Én ebben hiszek. Másrészről, az is igaz, hogy ha egy olyan területen próbálkozol, amiben nincs tapasztalatod, annak nemcsak hátrányai de előnyei is vannak, de talán az egyik legfontosabb dolog mégis az, hogy ne kövesd el ugyanazokat a hibákat, amit mások már megtettek.
Euronews: – A Higgs-bozon médiában elterjedt neve az hogy “isteni részecske”.Milyen szerepet játszik isten ebben az egészben?
François Englert: – Semmit. Nem hinném, hogy istennek sok köze lenne hozzá. Mi több, nem hinném, hogy istennek bármihez is köze lenne, de ugye ez már egy más jellegű kérdés.