Az Etna legutóbbi, november 23-ai kitörése után, a rengeteg vulkáni hamu és pernye mellett látványos vulkáni kőzetkitöréssel is szolgált. Ez a fekete vulkáni kőzet fedi egyébként Szicília nagy részét.
A vulkán legutóbb a hétvégén tört ki, lávabombákat hányva, melyeket a távolból sokan tüzijátéknak hittek. Az Etna délkeleti kráterének ez a kitörése csak a legutóbbi a látványos kitörések sorában.
Videók a kitörésről és a vulkáni kőesőről
Az elmúlt évezredben a vulkánkitörések szinte minden formája tapasztalható volt már a vulkánon. Hatalmas lávafolyamok, kilövő tűz-szökőkutak, de még halálos, égő törmelékfolyam – vagyis hamu, lávadarabkák és gázok túlhevült elegye – is, ami gyorsan beteríti a vulkáni lejtőket.
A geológusok még mindig nem jöttek rá, mért tör ki az Etna ennyire gyakran és ennyire sokféle módon. A jelenleg leginkább elfogadott magyarázat szerint mindezt az Etna belsejében működő gázok okozzák, amik föld alatti csatornákban tárolódnak.
A leggázosabb vulkán a világon
Mint minden vulkánnál, a magma az Etna esetében is tartalmaz kis, szén-dioxidból, kén-dioxidból vagy vízből álló gázbuborékokat. Az Etna azonban a Föld egyik leggázosabb vulkánja, ami több szén-dioxidot pumpál felfelé, mint bármely más vulkán – mondta az NBC-nek az olasz vulkán magmarendszerét tanulmányozó Keith Putirka, a Kalifornia Állami Egyetemről.
- Még ha az Etna nem is egy tömör vulkán, mégis nagy adag szén-dioxidot bocsájt ki – magyarázta Putirka. – Ha több Etna-szerű vulkán lenne a Földön, a klímaváltozást egészen komoly szinten lehetne uralni.
A tudósok szerint mikor a magma a vulkán mélyéből a felszín felé tör, az emelkedés lassú vagy gyors üteme befolyásolhatja, milye tipusú kitörésre számíthatunk. Ha a magma gyorsan mozog, a gázok a megolvadt kövek csapdájában maradnak, a vulkánkitöréskor pedig hirtelen csapódnak ki, épp úgy, mint mikor egy előre felrázott szénsavas üditőnek lecsavarjuk a kupakját. De ha a magma lassan tör előre, akkor van ideje, hogy elveszítse ezeket a buborékokat, ami sok lávához, de kevés robbanáshoz vezet.