HIRDETÉS“Utolsó esély” néven indít programot Németországban a Simon Wiesenthal Központ a még élő náci háborús bűnösök felkutatására- írja a Reuters hírügynökség. A jövő héten induló kampány célja, hogy felkutassa és az igazságszolgáltatás elé állítsa a háborús bűnösöket, mielőtt még késő lenne, azaz meghalnának. A program a második világháború vége után csaknem 70 évvel kezdődik.
A “nácivadászatnak” részben a 98 éves Csatáry László elítélése adott új lendületet, akit volt kassai gettóparancsnokként vád alá helyeztek, elvették útlevelét, és jelenleg házi őrizetben várja a büntetőeljárást. De Németországban is volt több eset: májusban tartóztatták le Hans Lipschis-et, aki a gyanú szerint őrként szolgált az Auschwitz-i koncentrációs táborban. 2011-ben pedig a Sobibor-i haláltábor egykori őrét, John Demjanjuk-ot ítélték el Münchenben. Ő volt az első náci háborús bűnös, akit Németországban bizonyíték vagy konkrét bűneset nélkül ítéltek el, mindössze egy hajdani áldozat állítása alapján. Az Ukrajnában született Demjanjuk nyugdíjbavonulása előtt Amerikában dolgozott műszerészként, és 2012 márciusában halt meg 91 évesen.
Plakátkampány
A programmal egyidőben hirdetési kampányt is indít a Wiesenthal Központ “Utolsó Esély Hadművelet II” néven. A plakátokon arra kérik a lakosokat, segítsenek a bűnösök kézrekerítésében. A posztereken egy fekete-fehér fotó látható a hírhedt “Halálkapuról”, amelyen befutottak a vonatok a Birkenau koncentrációs táborba. A jelmondat: “Későn, de nem túl későn” is megjelenik a plakáton. A nyomravezetői jutalmak egészen 25 000 euróig ( mintegy 7 millió forintig) terjednek.
A plakátok, amelyeken forródrótok számai is láthatóak, Berlinben, Hamburgban és Kölnben jelennek majd meg. A Wiesenthal Központ arról nem adott tájékoztatást, mennyibe kerül a kampány, de azt elárulta, hogy annak fedezését főleg kis, magánemberek által küldött adományok tették lehetővé.
“Itt az alkalom. Legfeljebb két vagy három évünk van még.” – mondta Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ irodavezetője a Reutersnek. A vezető szerint ma már nem a mintegy hatmillió zsidó haláláért felelőssé tehető fő-elkövetőket keresik, hanem azt a több ezer embert, akik segítettek a Holokauszt halálgépezetének működésében.
Zuroff szerint ez utóbbiak közül mintegy 60 ember lehet még életben és bíróság elé idézhető egészségügyi állapotban. “Nem hiszem, hogy mindenkit sikerül bíróság elé állítanunk, de minden egyes ember győzelem.” – mondta. “Talán kettőt, hármat vagy ötöt kapunk majd el, de így is csinálnunk kell. Minden per fontos emlékeztető arra, hogy a Holokauszt áldozatai számára létezik igazság és az előrehaladott kor nem csökkenti a bűn mértékét.”
A legjobban keresettek
A legkeresettebb nácikat tartalmazó, tízfős listán szerepel a 92 éves Gerhard Sommer, az SS egykori tagja, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vet 560 olaszt civil legyilkolásában valamint Soeren Kam, aki az SS Viking különítményében szolgált, és részt vett egy dán anti-náci újság szerkesztőjének meggyilkolásában. Németország már kétszer visszautasította, hogy kiadja őt Dániának.
Nem Németország az elsőszámú nácivadász
A Wiesenthal Központ A- tól F-ig rangsorolja az országokat aszerint, mennyire együttműködőek és sikeresek a háborús bűnösök felkutatásában. A listán az Egyesült Államok a legjobb, A, Magyarország pedig a következő, B fokozatot kapta Kanadával, Németországgal, Olaszországgal és Szerbiával együtt.
Norvégia, Svédország és Szíria csak az F-1 fokozatra méltó, Ausztrália, Ausztria, Észtország, Lettország, Litvánia és Ukrajna pedig az F-2 osztályzatot érdemelte ki a nácivadászoktól.
Az F-1 kategóriába azok az országok kerülnek, amelyek jogi vagy ideológiai korlátozások miatt megtagadják a gyanúsítottak utáni nyomozást, az F-2-be pedig azok az államok, ahol nincsenek jogi akadályai a vizsgálatnak, de amelyek erőfeszítései kudarcot vallottak a vizsgált időszakban vagy nem működtek együtt megfelelően.
X minősítést azok az országok kapnak- Argentína, Fehéroroszország, Belgium, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Dánia, Luxemburg, Paraguay, Oroszország, Szlovénia és Uruguay- amelyek megtagadták mind a nyomozást, mind az adatszolgáltatást.
Annak ellenére, hogy rögtön a második világháború után a Nürnbergi Perben nemzetközi katonai bíróság elé állítottak sok náci vezetőt, Németország nem jár élen a háborús bűnösök felkutatásában. A társadalom is megosztott : a németek közül sokakban szánalmat keltett, amikor Demjanjukot egy kórházi ágyon gurították a bíróságra, mások pedig ízléstelennek tartják, hogy idős, beteg embereket üldözzenek 70 éve elkövetett bűnökért.
Azonban vannak olyanok, akik szerint sosincs késő, és a bírósági perek segítenek azokkal felvenni a harcot, akik még mindig elferdítik a tényeket a Holokausztról vagy tagadják azt.
A képen Soeren Kam látható Forrás: Wikimedia