Szlovénia lehet a következő ország, amely uniós mentőcsomagra szorul. A volt balkáni bezzegország strukturális problémáit a válság hozta napvilágra.
Szlovénia az elmúlt évtizedekben állami kézben tartotta a vállalatok nagy részét, viszonylagos jólétet biztosított a polgárainak, miközben régiós versenytársai a gazdasági rendszerváltás szociális katasztrófájával néztek szembe.Az egyik első közép-európai országként vezette be az eurót. Mindebből valószínűleg csak az euró marad meg.
A bajt nem csak a pazarló állami gazdálkodás okozta. Nagy része volt benne a politikai elitnek is, amely, hogy megőrizze a munkahelyeket, életben tartotta a veszteséges állami üzemeket – miközben az élet minden területére kiterjedő állami gazdálkodásból tömte saját és klientúrája zsebét.
Az eredmény: veszteséges állami üzemek, rossz hitelek súlyától összeomló állami bankok, növekvő államadósság, leminősítések, politikai válság. És mindaz, ami ezzel jár: létbizonytalanság, munkanélküliség, emberi tragédiák.
Az Euronews helyszíni riportja egy valaha patinás cipőgyár példáján keresztül mutatja be Szlovénia dilemmáit. Egy kisváros sorsa múlik azon, hogy a száztíz éves PEKO cipőgyárat sikerül-e talpra állítani. Rettegve lesi az eseményeket a munkás, a cipőkészítőket tanító oktató, a helytörténeti múzeum munkatársa – miközben százéves képeket nézegetve siratják a valaha virágzó helyi cipőgyártást.
Egy ország, ahol a korrupt múlttal leszámolni vágyó gazdasági szakember is csak annyit tud mondani: hogy megmeneküljünk, ezt a gyárat már rég ki kellett volna szervezni Ázsiába.
De akkor ki menekül meg?
Bónusz tartalom: interjú Sanjin Jasar-ral
Ha megnézné a teljes, angol nyelvű interjút Sanjin Jasar-ral, az egyik szlovén emberi jogi mozgalom vezetőjével, kattintson ide.