HIRDETÉSEgy ember, aki életek felett dönt, vallási és politikai vezető egy személyben. Az iráni ajatollah egy olyan poszt, amilyet más országban nem találhatunk.
Az ajatollah mindenek felett áll, a hatalom három ága őt szolgálja. Ali Hamenei az első számú vezetője annak az országnak, amely oly nagy szerepet játszik a Közel-Kelet történelmében.
A 74 éves vallási vezető a hadsereg főparancsnoka, ő nevezi ki a hadsereg vezetőit, háborút hídethet, békét köthet
és még népszavazást is kiírhat.
Az előző ajatollah, az 1979-es forradalom vezére, Komeini halála után kapta a legfőbb vezető tisztségét. Egy vallási vezetőkből álló tanács választotta meg, de Hamenei akkor csak nehezen vállalta a feladatot. Azóta viszont számos fontos döntést hozott: például ő választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint az állami rádió és televíziótársaság első emberét is.
Irán legbefolyásosabb döntéshozói testületének, az Őrök Tanácsának 12 tagjából 6-ot az ajatollah személyesen nevezhet ki. Az Őrök Tanácsának két fő feladata van, egyrészt magyarázattal látják el a parlament által hozott új törvényeket, másrészt ők adják meg az engedélyt az államfőválasztáson induló politikusoknak.
Annak ellenére, hogy ő Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei kezdetben nem tűnt karizmatikus személyiségnek. Tüntetők rendszeresen széttéphették plakátját az utcákon azt kiálltva: “Le a diktátorral”.
A 2009-es választások után sokan csalást kiálltottak, a sokszor erőszakba torkolló utcai tüntetések megtépázták az ajatollah tiszteletét. Ám ezt Hamenei már nem tűrte. Az ellenzék két vezetője, Mirhusszein Musszavi és MehdiKarubi azóta is háziőrizetben van.
Az Iszlám Köztársaság vezetőjét nem lehet büntetlenül kritizálni, ez iratlan szabály, aki mégis megteszi azt könnyen letartóztatják vagy más módon mozdítják el az útból.
Hatalmas nemzetközi botrányok okozott egy, még 1992-ben történt eset. Három iráni ellenzéki vezetőt megöltek Berlinben. 1997-ben egy német bíróság Hameneit és az akkori iráni elnököt, Hasemi Rafszanzsanit tartotta felelősnek a merényletekért.
Hamenei forradalmárnak tartja magát és nem diplomatának. Ám minden jel arra mutat, hogy ő dönt az olyan fontos kérdésekben, mint az Egyesült Államokkal való kapcsolat vagy Irán atomprogramja.
De ki is az a férfi, akit a nyugat csak úgy ismeri: Az Ajatollah. Sok vita folyik arról, hogy ez a titulus vallási tisztség-e vagy politikai rang is. Erről beszélgetett az Euronews perzsa újságírója Dr. Kazem Alamadrivel, a Kaliforniai Állami Egyetem szociológus professzorával.
Euronews: Találunk nemzetközi szintéren még egy olyan vallási és politikai posztot, mint az iráni ajatollah-é?
Kazem Alamdari: – Az Abszolút Legfelsőbb Vezetőnek korlátlan hatalma van. Rajta kívül találunk még néhány diktátort, aki hasonló jogkörökkel rendelkezik, de olyan esetet, ahol az ország alkotmánya ad korlátlan hatalmat egy vezető kezébe, csak Iránban láthatunk. Ennek a diktatúrának az alapja két tényező: az egyik, hogy a vallás és a kormányzás összefonódott, a másik, hogy a tisztség egy életre szól. Ehhez persze még hozzájárul, hogy Hamenei maga is mindent megtett a hatalom központosításáért. –
Hogyan látja azt a folyamatot, ahogy Irán vezetője megszerezte a hatalmat?
– Hamenei hatalomra jutása egy összeesküvés eredménye, amellyel a néhai Komeini jogos utódját gyakorlatilag elűzték. Hosszeinali Montazeri még Komeini éltében visszavonult és lemondott az ajatollah-i posztról. Komeini halála után pedig az akkori elnök Rafszanzsani azt állította, hogy az ajatollah Hamenei-t nevezte meg utódjának. Ez persze Komeini 30 oldalas végakaratában nem szerepel. Hamenei és Rafszanzsani a néhai ajatollah fiát, Ahmad-ot is félre állította. Két évvel később Ahmad meglehetősen furcsa körülmények közt életét vesztette. Ám néhány év múlva a két politikus eltérő útra lépett. Rafszanzsani a jövőbe tekintett, míg Hamenei a múltba. Az Ajatollah nyugat-ellenessége fokozódott, elutasított mindent, ami egy modern állam létrehozásához szükséges. A hozzá hű hadsereg segítségével végült legfőbb segítőjét, Rafszanzsanit is félreállította. – Mondhatjuk, hogy az előző elnökválasztás utáni lázadás miatt, most az ajatollah közbeavatkozott, hogy egy újabb lázadást megelőzzön?
– Igen, az ajatollah befolyásolja az elnökválasztást. Az előző elnökválsztás előtt egy beszédében azt mondta, hogy Ahmadinezsádnak nem kellene az elnöki mandátuma lejártára készülni, majd Ahmadinezsádot újra megválasztották. Szóval Hamenei minden befolyását latba vetette Ahmadinezsád mellet, vagyis Muszavi ellen. Hamenei úgy is értelmezheti az elnök függetlenségét, hogy az veszélyt jelent az ő egyeduralmára és mindent megtesz ennek megakadályzása érdekében. – Ön szerint mi a legnagyobb kihívás Irán egyes számú vezetője számára?
- A nők szabadságjoga, a demokrácia, a rossz gazdaság, a nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, ezek a legfontosabbak, amikkel Hameneinek szembe kell néznie. –