HIRDETÉS
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai alapján az Egyesült Államokban idén 1,9 százalékkal bővül a gazdaság.Japánban szintén növekedést, 1,6 százalékosat várnak.
Ezzel szemben az eurozóna országaiban 0,6 százalékos visszaesést jósolnak, ami rosszabb a korábbi előrejelzéseknél. A 17 tagú euróövezet ráadásul 1999-es létrejötte óta a leghosszabb recessziót éli át.
Az Európai Bizottság eközben lazítana a megszorító-politikán: Franciaországnak és Spanyolországnak is több időt adna a hiánycél teljesítésére. A bizottság elnöke azonban hangsúlyozta: fel kell gyorsítani a szerkezeti reformokat, Franciaországban például a munkaerőt terhelő adók csökkentésével.
Az OECD szerint Európának gyorsabb reformokra van szüksége, az Európai Központi Banknak pedig új eszközöket is be kell vetnie a válságkezelésben.
Az Euronews tudósítója, Margherita Sforza Pier Carlo Padoant, az OECD vezető közgazdászát és főtitkár-helyettesét kérdezte Európa és a világ kilátásairól.
- Úgy tűnik, az Egyesült Államok kijutott a válságból, az Önök adatai szerint ott 1,9 százalékos lesz a növekedés, miközben az eurozóna gazdasága 0,6 százalékkal zsugorodik. Amerikában a munkanélküliség 7,5 százalékos, az eurozónában 12 és tovább nő. Mi az, ami Amerikában működik és Európában nem?
Pier Carlo Padoan: főtitkár-helyettes, OECD: – Először is: az Egyesült Államokban azonnal harcba szálltak a válság ellen. A rosszul működő bankokat rendbe tették. A családok és a válallatok is csökkentették a költségeiket. A folyamat befejeződött, így most az ingatlanárak emelkednek, a családok pedig gyarapodnak. Eközben Európában a pénzügyi rendszer még nincs rendben és a családok adóssága is csak nő.
- Úgy gondolja, Európa későn reagált?
- Európa későn reagált és továbbra is bizonytalan. Elég a bankunióra gondolni.
- Az OECD előrejelzése még az Európai Bizottságénál is negatívabb: Önök szerint olyan nagy gazdaságok is megindulhatnak a lejtőn, mint Franciaország, vagy Olaszország. A német bizottsági tag, Öttinger például azt mondta, Brüsszel alábecsüli a válságot. Ön szerint is?
- Az eurozóna nagy részében a pénzügyi kiigazítás hamarosan eléri a célját, az adósság csökkenni kezd majd. De Európában folytatni kellene a strukturális reformokat és ki kellene használni a globális kereslet növekedését.
- A jelentésük szerint hiba lenne lazítani a szerkezeti reformok végrehajtásán. Melyek a legnagyobb kockázatok, amennyiben nem hajtják végre a szükséges reformokat?
- A kockázat az, hogy elveszítjük a kiigazítás eredményeit és ez növelheti a munkanélküliséget. Pedig közel állunk egy fordulathoz. Minden országnak más téren kellene fejlődnie. Görögországban nagyobb piaci versenyre van szükség, Spanyolországban a bankrendszer szorul reformra, Olaszországban pedig régi probléma a termelékenység alacsony szintje. Ha ezeket a reformokat egymással párhuzamosan hajtanák végre a tagállamokban, az egész Európának előnyös lenne.
- De a túl sok megszorítás megöli a növekedést.
- A megszorítás fékezi a növekedést, de én úgy gondolom, a megszorítás korszaka a végéhez közelít Európában.
- Beszéljünk a fiatalok munkanélküliségéről: Görögországban és Spanyolországban minden második 25 év alatti fiatal állás nélkül van. Az Európai Befektetési Bank elnöke szerint azonban nincsen csodaszer erre a problémára. A munkanélküliek generációjával állunk szemben?
- Nagy a kockázata, hogy elveszítünk egy egész generációt. Igaz, hogy nincs csodaszer a problémára, de azért van egy két részből álló recept. Ösztönözni kell a cégeket a fiatalok alkalmazására, hogy ők is beléphessenek a munkaerőpiacra. Másrészt pénz kell. Meg kell találni a forrásokat, hogy legalább rövidtávon finanszírozni tudjuk ezt a programot.
*- Az eurozóna válságkezeléséhez Ön szerint aggresszívabb módszerekre van szükség? *
- Rövid távon az Európai Központi Banknak ösztönöznie kellene a keresletet, akár szokatlan eszközökkel is, hiszen az infláció alacsony. De lépéseket kell tenni a bankunió felé is, hiszen enélkül a közös pénzügyi politika nem működik, és így a hitelezés és a növekedés sem indulhat meg.