Üzenet Moszkvának: Európa biztonságáról mi döntünk, nem Oroszország

Európa vezetői közölték Oroszországgal, hogy a kontinens jövőbeli biztonsági architektúrájáról nem lehet az európaiak nélkül dönteni. Az EU vezetői arra reagáltak, hogy egy ukrán-orosz béketárgyalási fordulón Moszkva küldöttsége elutasította a többoldalú formátumot.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Oroszország a biztonsági architektúra kérdését prioritásként kezeli. Az európai államok vezetői azonban úgy vélik, hogy ez egy trükk, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai háborúról, és előmozdítsa Moszkva régi törekvését, hogy ismét nagyhatalomként érvényesítse magát.

„A végén mi európaiak fogjuk meghatározni és eldönteni a jövőbeni biztonságunkat. Ebben egyáltalán nem kételkedem” mondta Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön, a vezetők dublini csúcstalálkozójának kezdetén Írországban.

„Európának először tisztáznia kell, mit akar. Jelenleg Európa nagyon egyértelmű Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Most pedig konkrét víziót kell megfogalmaznunk a béketervünkről és a jövőbeli biztonsági architektúráról.”

Macron gondolatát visszhangozva Friedrich Merz német kancellár felszólította Oroszországot, hogy vállaljon személyes párbeszédet az európai képviselőkkel, amibe Moszkva mindezidáig nem egyezett bele.

Az Abu-Dzabiban tartott legutóbbi tárgyalási fordulón Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a NATO magas rangú tisztviselői vettek részt, de egyikük sem lépett kapcsolatba az orosz csapattal.

„Ukrajnának ott kell ülnie az asztalnál. Az európaiaknak ott kell ülniük az asztalnál. Az amerikaiaknak, és természetesen Oroszországnak is ott kell ülnie az asztalnál” mondta Merz érkezésekor.

„Fontos, hogy Oroszország odaüljön az asztalhoz, és hogy Oroszország kész legyen a tárgyalásokra.”

Kaja Kallas főképviselő a diplomáciai folyamat „lépcsőzetes” felépítésének fontosságát hangsúlyozta: először tűzszünet Ukrajnában, másodszor békemegállapodás, és legutolsó lépésként az európai biztonsági architektúráról szóló vita.

„Már létezik egy európai biztonsági architektúra” mondta, és példaként említette az 1975-ös helsinki megállapodásokat, az 1990-es Párizsi chartát és az 1994-es budapesti memorandumot.

„A probléma az, hogy Oroszország nem tartja be ezeket a megállapodásokat.”

Kristen Michal észt miniszterelnök szerint az újjáéledt vita a biztonsági architektúráról „csapda”, amelyet Moszkva állított annak érdekében, hogy „mindent, ami lehetetlen” elérjen, beleértve a NATO visszaforgatását is, egy sérelmet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai céllá tett.

Az Ukrajna elleni teljes körű inváziót megelőző hetekben a Kreml ultimátumot intézett a NATO-hoz, követelve a keleti irányú bővítések leállítását és a csapatok kivonását azokról a tagállamokról, amelyek 1997 után csatlakoztak. A követeléseket egyértelműen elutasították. Néhány hónappal később Finnország és Svédország, két történelmileg semleges ország kérte felvételét a NATO-ba.

Gitanas Nausėda litván elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások „méltányos feltételek” mellett, európai jelenléttel zajljanak.

„El kell kerülni az ukránok háta mögött folytatott egyeztetéseket, és természetesen Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról is az Európai Unió bevonásával kell folyniuk a tárgyalásoknak” mondta Nausėda az újságíróknak.

A közös ellenállás egy nappal azután erősödött fel, hogy Vlagyimir Medinszkij, az orosz béketárgyalások vezető főtárgyalója ismét hangsúlyozta Moszkva érdeklődését, hogy a diplomáciai horizontot Ukrajnán túl az egész biztonsági architektúrára kiterjessze.

„Az egész szervezet beteg, és Ukrajna csak az a hely volt, ahol egy tályog kifakadt. Ezért az egész szervezetet kell kezelni. Egy egyszerű ragtapasz nem lesz elég” mondta Medinszkij Abu-Dzabiban, nyers kifejezéseket használva.

Medinszkij ugyanakkor nem volt hajlandó egyeztetni az európaiakkal amiatt, hogy katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának. (Az ellenállás azonban nem teljes tiltás: múlt hónapban Putyin 90 perces telefonbeszélgetést folytatottFinnország és Norvégia vezetőivel.)

A biztonsági architektúrára irányuló fókuszt Donald Trump amerikai elnök és különmegbízottja, Jared Kushner erősítette fel, akik nemrég egy terjedelmes közösségimédia-bejegyzéssel sokkolták az európaiakat, amelyben a háború utáni keretrendszer elveit vázolták fel.

Abu-Dzabiban tartózkodva Kushner arra kérte az oroszokat, hogy álljanak elő „javaslatokkal”, amelyeket személyesen, az európaiakkal lehetne megvitatni. Kushner ezután Moszkvába repült, hogy Putyin „áldását” biztosítsa a tárgyalások többoldalú formátumra történő átállásához.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az egész megközelítést „kissé furcsának” nevezte, és arra intette az európaiakat, hogy „nagyon figyeljenek oda”.