A találkozón szóba jött az is, hogy az Egyesült Királyság vissza akar-e lépni az EU-ba. A brit védelmi miniszter szerint még ha a britek többségét sikerülne is meggyőzni az integrációról, a csatlakozás akkor is évekig tartana, ezért ez most nincsen terítéken.
Az Európai Unió meglévő védelmi együttműködési programjaihoz való csatlakozást kellene előtérbe helyeznie Nagy-Britanniának a rövid távú célok között, ahelyett, hogy az uniós tagság visszaszerzéséről kezdene tárgyalásokat – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kallas Wes Streeting brit védelmi miniszterrel folytatott találkozója előtt beszélt erről. A két fél szorosabb együttműködésre törekszik a november 20-ra tervezett EU–UK csúcstalálkozó előtt. Streeting Andrius Kubilius európai védelmi biztossal is tárgyalt, hétfőn pedig Berlinben Boris Pistorius német védelmi miniszterrel is találkozik.
Kallas szerint az Európai Unióban még mindig sokan „traumatizáltak” a brit kilépést követő nehéz és gyakran keserű tárgyalások miatt.
Úgy vélte, a kapcsolatokat fokozatosan kell fejleszteni, és mindkét félnek először a gyakorlati együttműködés lehetőségeire kell összpontosítania, mielőtt ennél ambiciózusabb lépéseket fontolgatna.
„A brit embereken és a tárgyalásos megállapodáson múlik, hogyan tovább. Brüsszelben sokan még mindig traumatizáltak a Brexit miatt” – mondta.
„Ezek a tárgyalások nehezek lesznek, de még nem tartunk ott” – tette hozzá.
Moszkva a közös ellenség
A megbeszélés középpontjában az orosz fenyegetés állt. A felek egyetértettek abban, hogy a háború nem csak Ukrajnát érinti, hanem a kiber- és hibrid hadviselés miatt már minden európai államot, ezért folytatni kell Kijev támogatását.
Streeting szerint a növekvő védelmi kiadásnak munkahelyteremtést és gazdasági növekedést is kell eredményeznie, ugyanakkor el kell kerülni, hogy a nemzeti védelmi ipar fejlesztése "önsorsrontó " protekcionizmushoz vezessen.
"Ezt a veszélyt kell elkerülnünk, mert minél erősebbek vagyunk együtt, annál nagyobb eséllyel tudjuk elrettenteni Oroszországot és más fenyegetéseket" - mutatott rá.
A miniszter mindezt azután mondta, hogy London tavaly elutasította, hogy csatlakozzon az EU 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramjához, a SAFE-hez.
A brit kormány azért utasította el a részvételt, mert nem sikerült megállapodnia Brüsszellel a csatlakozás becslések szerint 4–6 milliárd eurós díjáról. A brit kormány ezt az összeget nem tartotta megfelelő ár-érték arányú befektetésnek – közölték akkor brit kormányzati források.
A közelgő csúcstalálkozó különös figyelmet kapott, miután az újonnan megválasztott brit miniszterelnök, Andy Burnham ígéretet tett az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok újjáépítésére. Ennek részeként szorosabb együttműködést szorgalmaz a kereskedelem, az oktatás, az energiaügy és a védelem területén.
Burnham azt sem zárta ki, hogy tárgyalások kezdődjenek Nagy-Britannia esetleges teljes jogú uniós tagságának visszaszerzéséről.
Brüsszelben ugyanakkor annak ellenére is inkább a fokozatos közeledést támogatják, hogy az uniós intézményekben van nyitottság a szorosabb integrációra, és akár a brit visszatérésről szóló tárgyalásokra is. Széles körű az egyetértés azonban abban, hogy a tagsági tárgyalások újranyitása hosszadalmas és politikailag megosztó folyamat lenne.
„Kétségtelen, hogy az Európai Unióból való kilépés ártott a gazdaságunknak, és ma nem vagyunk olyan erősek, mint amilyenek lehetnénk” – tette hozzá Streeting.