Az 5 milliárd dollárosra tervezett „Gas Ring” hálózat öt közép-ázsiai országot segítene a téli gázigény fedezésében, de a finanszírozás és a kormányok közötti megállapodások még nem véglegesek.
A Közép-Ázsiai Gázgyűrű több mint 3000 kilométernyi új és korszerűsített vezeték révén kapcsolná össze Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elképzelést a Közép-Ázsia Olaj- és Gázfórum második, taskenti találkozóján vitatták meg.
A kazah energetikai szakértő, Aszkar Iszmailov a fórum 2025-ös, első rendezésén mutatta be először az ötletet.
Becslése szerint az alapinfrastruktúra kiépítése 5 milliárd dollárba (4,46 milliárd euróba) kerülne, ebből 2 milliárd dollár (1,78 milliárd euró) új beruházásokra, 3 milliárd dollár (2,68 milliárd euró) pedig a korszerűsítésre és a digitalizációra menne. A tervezett hálózat évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt tudna szállítani – tette hozzá.
Öt ország közös gázhálózata hozhatna előnyöket
A javaslat Közép-Ázsia országai közötti különbségekre reagál a gázkészletekben, az infrastruktúrában és a keresletben. Türkmenisztán jelentős tartalékai révén új regionális vevőkhöz juthatna, míg a többi ország számára bővülnének a beszerzési lehetőségek.
Iszmailov jelenleg a genfi székhelyű Global Gas Centre tanácsadója; a nem profitorientált szervezet gázipari vezetőket és szakértőket fog össze, és aktívan részt vesz a javaslat előmozdításában.
„A Gázgyűrű projekt rendkívül érdekes, mert növeli valamennyi érintett ország ellátásbiztonságát” – mondta Valérie Ducrot, a központ ügyvezető igazgatója az Euronewsnak.
Üzbegisztán egyszerre jelentős gáztermelő és -fogyasztó ország, ahol a kereslet különösen a téli hónapokban emelkedik. Kazahsztán szintén termel gázt, de készleteinek nagy része nyugaton található, távol a nagyobb lakossági központoktól.
Kirgizisztán az importált gázra támaszkodik, míg Tádzsikisztán villamosenergia-termelésének döntő részét vízenergia adja, de szintén behozatalra szorul. A tádzsik energiaügyi minisztérium adatai szerint az ország 2026 első felében 126,4 millió köbméter gázt importált Üzbegisztánból.
Az országok már most is folytatnak határon átnyúló gázkereskedelmet. A tervezett gyűrű ezekre a kapcsolatokra építene: új szakaszokkal egészítené ki, illetve korszerűsítené a meglévő vezetékeket, hogy rugalmasabbá váljon az áramlás.
„Amikor Üzbegisztánban vagy más közép-ázsiai országokban, például Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban télen megnő a gáz iránti kereslet, visszafordított üzemmódban is tudunk szállítani” – mondta Asszilbek Jakijev, a kazahsztáni olaj- és gázipari szövetség, a PetroCouncil Kazakhstan elnöke.
Jakijev ezzel a vezetékekben megfordítható áramlás lehetőségét vázolta fel, nem pedig egy már rögzített üzemeltetési megállapodást.
Az ötlettől a beruházásig
Iszmailov elmondása szerint az üzbég nemzeti olaj- és gáztársaság, az Uzbekneftegaz a kezdeti egyeztetések után jelezte érdeklődését.
Azt is közölte, hogy a Global Gas Centre májusban szándéknyilatkozatot írt alá Karakalpaksztan hatóságaival; a térség Üzbegisztánon belüli autonóm köztársaság.
Beszámolója szerint leendő befektetőkkel is zajlanak tárgyalások Kínából és a Közel-Keletről.
A finanszírozáson túl a projekthez megállapodásokra lenne szükség a szállított mennyiségekről, a tranzitszabályokról és az összekapcsolt vezetékek üzemeltetéséről, beleértve annak rögzítését, mely szakaszokban áramolhatna a gáz két irányban.
Végleges finanszírozási konstrukciót, az öt ország kormányainak közös megállapodását vagy építési menetrendet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. A tervezett költségek és kapacitások továbbra is a kezdeményezés támogatóinak becslésein alapulnak.
Üzbegisztán a termelés visszaesése közepette bővíti a kutatásokat
Üzbegisztán a regionális kapcsolatok erősítése mellett a hazai termelést is igyekszik növelni. A nagy ipari vállalatok 2026 januárja és augusztusa között 24,2 milliárd köbméter földgázt állítottak elő, ami a nemzeti statisztikák szerint 16,3 százalékos éves visszaesést jelent.
Az októberi értékelésen az üzbég hatóságok arról számoltak be, hogy az idén öt új gáz-kondenzátummezőt tártak fel, január és szeptember között 80 kutat fúrtak le, a negyedik negyedévre pedig további 40-et terveznek.
„A földgáz továbbra is Üzbegisztán energiarendszerének egyik alappillére” – fogalmazott Nyenyisz Borodyenok az UNG Overseas képviseletében; a vállalat az Uzbekneftegaz teljes tulajdonú leánycége és a taskenti fórum társszervezője.
A kormány az Ustjurt-régióban folytatott mélyebb kutatásokkal, valamint a meglévő mezők termelékenységét javító intézkedésekkel is igyekszik fokozni a kitermelést.
A belföldi fúrások és a határokon átnyúló összeköttetések az energiabiztonság eltérő dimenzióit célozzák: egyrészt növelik a termelést, másrészt megkönnyítik az ellátás eljuttatását a fogyasztókhoz.
Szélesebb energiakapcsolatok Azerbajdzsánnal és Európával
A taskenti fórum azt is megvizsgálta, miként lehetne erősíteni az energiakapcsolatokat Közép-Ázsia, Azerbajdzsán és az európai piacok között.
Asszilbek Jakijev, a PetroCouncil Kazakhstan képviselője szerint az Azerbajdzsánnal és az Európai Unióval kialakított szorosabb együttműködés segíthetne a közép-ázsiai termelőknek a szénhidrogén-export bővítésében.
Néhány partnerség már formálódik is: Azerbajdzsán állami olajvállalata, a SOCAR, a brit BP és az Uzbekneftegaz közös olaj- és gázkutatási projektet visz az üzbegisztáni Ustjurt-régióban.
Azerbajdzsán a Déli Gázfolyosón keresztül földgázt szállít uniós országokba; a szállítások 2025-ben elérték a 12,5 milliárd köbmétert az Európai Bizottság adatai szerint. Az EU és Azerbajdzsán 2026 márciusában megerősítette szélesebb körű energiakapcsolatait.