Az esetek ismét rávilágítottak Európa képességére, hogy megvédje a Fekete-tengeri hajózást és kritikus infrastruktúrát, több mint egy évvel az EU regionális biztonsági stratégiája után.
Románia szerdán közölte, hogy vizsgálja egy lehetséges újabb dróntámadás ügyét egy tartályhajó ellen, amely a Fekete-tenger román partjainál hajózott. Előző nap hasonló incidensről jött hír egy román szénszállító hajó ellen.
Feltehetően orosz drónok a múlt hét óta több hajót is eltaláltak Románia, valamint a szomszédos Bulgária partjai közelében, az ukrajnai háború fekete-tengeri kiterjedésének legújabb epizódjaként.
A román mentőegységek az éjszaka folyamán siettek a Komore-szigetek zászlaja alatt közlekedő Yara J segítségére Sulina térségében, az ukrán határ közelében. Radu Miruța védelmi miniszter közölte, hogy a hajó legénysége saját maga oltotta el a tüzet. „Akár drón csapódott a hajóba, akár nem, jelenleg vizsgálat folyik az ügyben” – mondta a Digi24 televíziós csatornának.
„Ez rendkívül súlyos ügy, tekintve, hogy ilyen incidensek román felségvizeken történnek” – tette hozzá. A VesselFinderhajókövető oldal a Yara J-t vegyi anyagokat és olajtermékeket szállító tartályhajóként azonosította.
A védelmi minisztérium korábbi közleményében azt írta, hogy két F–18-as vadászgépet riasztottak, miután „légi célok egy csoportját” észlelték a Fekete-tenger térségében.
Támadások a Fekete-tengeren
Eközben Bulgária szerdán közölte, hogy feltehetően Oroszország áll a múlt héten négy hajót is eltaláló dróntámadások mögött, amelyek közül kettő elsüllyedt, de Moszkva felelősségét nem lehet bizonyítani.
A mentőcsapatok továbbra is 11 eltűnt tengerészt keresnek, miután a keddi dróntámadások Bulgária kizárólagos gazdasági övezete és a szomszédos vizek térségében két hajó elsüllyedéséhez vezettek, öt másik legénységi tagot pedig kimentettek. Az egyik hajó Bissau-Guineában van bejegyezve, a másik, a Chelsea-3, ukrán tulajdonban van, Odesszában regisztrálták, és az Európai Unió tagállama, Málta zászlaja alatt hajózik.
„Nincs logikus magyarázat arra, hogy Ukrajna a saját hajóit és legénységét támadja, különösen úgy, hogy ezeknek a támadásoknak az eredménye Oroszországnak kedvez. A probléma az, hogy mindezt nem tudjuk bizonyítani” – mondta Rumen Radev bolgár miniszterelnök a parlamentben.
Radev kedden bekérette Oroszország szófiai nagykövetét, aki azt mondta, hogy nem rendelkezik információval az orosz védelmi minisztériumtól, de nem zárta ki, hogy „ezek a támadások egy harmadik fél provokációját jelentik”.
A Bissau-Guinea zászlaja alatt hajózó Dignity nevű teherhajó kedden süllyedt el, miután katonai csapás érte. Négy tengerészt – három szíriai és egy egyiptomi állampolgárt – kimentettek, és megérkeztek a várnai kikötőbe – közölte Mario Smarkov megyei kormányzó. 11 eltűnt legénységi tag utáni kutatás továbbra is folyik.
Bulgária nemzetközi segítséget kért a kereskedelmi hajók elleni támadások kivizsgálásához, valamint a NATO támogatását a megfigyelő- és ellenőrzőrendszerek megerősítésére, illetve a dróntámadásokkal szembeni reagálóképesség javítására.
Biztonság a Fekete-tengeren
Az incidensek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire képes Európa megvédeni a hajózást és a kritikus infrastruktúrát a Fekete-tengeren, több mint egy évvel azután, hogy az EU stratégiát hirdetett a régió biztonságának megerősítésére.
Amikor 2025 májusában bemutatták a Fekete-tengeri biztonsági stratégiát, Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, hogy a térség viseli Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziójának következményeit.
„A Fekete-tenger térsége elsődleges célpontja a hibrid akcióknak. Az Európai Unió célja, hogy fokozza az együttműködést a kibertámadások, a dezinformáció és más ellenséges lépések elleni küzdelemben. Az ismétlődő légtérsértések, valamint a kikötők és hajózási útvonalak elleni támadások szemléltetik ezt a valóságot” – mondta.
A politika célja a térség tengeri folyosójának biztonságának garantálása, valamint a kritikus infrastruktúra és eszközök védelme volt, beleértve az offshore létesítményeket és a tenger alatti kábeleket.
Emellett egy Fekete-tengeri Biztonsági Központ létrehozását ígérte, amely a támogatás összehangolását és – többek között – a parti őrségek közötti együttműködés erősítését szolgálná.
A központ a tengerfenéken elhelyezett szenzorok adatait is elemezné, és figyelmeztetné a szövetségeseket a lehetséges veszélyekre és a közelgő fenyegetésekre.