Az a választás nem forgatta fel a francia szenátus erőviszonyait, de két aNemzeti Tömörülés (RN), Marine Le Pen pártja - amelynek eddig 3 szenátora volt - 9 újabb helyet szerzett meg.
Bejött a számítása Marine Le Pennek és Jordan Bardellának. A 2027-es elnökválasztás előtti utolsó megmérettetésként a szenátusi választások lehetővé tették a Nemzeti Tömörülésnek és szövetségeseinek, az UDR-nek, hogy áttörést érjenek el a Szenátusban: legalább 15 megválasztott szenátorral már reális a saját frakció megalakításának kilátása.
Vasárnap a felsőház felét újították meg közvetett, általános választójog alapján: 63 megyében szavaztak a nagyválasztók, vagyis elsősorban helyi képviselők.
Bár a Szenátus politikai erőviszonyai alapvetően változatlanok maradnak, a Nemzeti Tömörülés jelentős sikerként könyvelheti el a választást. Tizenkét évvel az első RN-szenátorok megjelenése után a párt immár képes saját frakciót létrehozni. Ez az előrelépés a párt helyi beágyazottságát tükrözi, különösen a Földközi-tenger menti térségben, valamint a márciusi önkormányzati választásokon elért nyereségeit.
A sajtónak nyilatkozva a pártelnök, Jordan Bardella elégedetten értékelte az eredményeket, amelyek szerinte „mérföldkövet jelentenek az RN meggyökerezésében hazánkban”. Úgy véli, mindez „újabb lépés Marine Le Pen megválasztása felé a következő hónapokban”.
A 2027-es elnökválasztás RN-es jelöltje, Marine Le Pen pedig „történelmi győzelemnek” nevezte az eredményt, és úgy ítélte meg, hogy „fontos mérföldkövet” léptek át azzal, hogy első ízben alakult saját csoportjuk a Szenátusban.
A szenátusi frakció lehetővé tenné a Nemzeti Tömörülés számára, hogy nagyobb finanszírozáshoz jusson, és évente kezdeményezze egy szenátusi vizsgálóbizottság felállítását.
A jobboldali többség stabil, a macronisták visszaszorulnak
A Köztársaságiak továbbra is fölényben vannak 123 szenátorral, mellettük centrista szövetségesük, az Union centriste 71 főt számlál. A Szocialista Párt viszont tartja magát. A hétfőre várható végleges összesítésből derül majd ki, megőrzi-e az ülésterem második legerősebb erejének pozícióját a centristák előtt.
Emmanuel Macront támogató szenátusi csoport, az RDPI (Rassemblement des démocrates, progressistes et indépendants) viszont várhatóan 19-ről 14 szenátorra csökken. Így gyakorlatilag azonos szintre kerülne a leendő RN–UDR-frakcióval, valamint az Ökológusokkal.
Az LFI megszerzi első szenátusi mandátumát
A La France insoumise (LFI) először jut be a Luxembourg-palotába, miután a párt jelöltjét, Gabriel Amardot, Jean-Luc Mélenchon vejét megválasztották a Rhône megyében.
Az Engedetlenek vezetője elégedetten nyilatkozott azokról az eredményekről, amelyek szerinte azt mutatják, hogy „minden megyében az LFI jóval magasabb arányokat ér el, mint amennyit nagyválasztói száma alapján várni lehetne”.
„Biztató előjel 2027-re”, jelentette ki a négyszeres elnökjelölt.
Még nem tudni, melyik frakcióban fog ülni Gabriel Amard. „Ha már van egy képviselőnk egy parlamentben, az a többiek végének kezdete” – mondta a Public Sénat csatornának, utalva az LFI és a baloldali pártok közötti feszült viszonyokra.
Az X-en közzétett üzenetében (forrás: francia) a leköszönő szenátusi elnök, Gérard Larcher (LR) azt mondta, hogy „tudomásul veszi” a kilencedik csoport, az RN–UDR megjelenését, amelyet „az önkormányzati választások eredményének következményeként” értelmez. Ugyanakkor arra szólította fel a Szenátust, hogy „maradjon a nyugodt viták, a józan ész és a megfontolt elemzés fóruma”, „az a testület, ahol a törvények születnek, és ahol ellenőrzik a kormány tevékenységét”.
Gérard Larcher emellett bejelentette, hogy hatodik mandátumra is pályázik a felsőház élén.
Sébastien Lecornu miniszterelnök pedig gratuláló üzenetben (forrás: francia) köszöntötte „a ma megválasztott vagy újraválasztott szenátorokat és szenátornőket”, hangsúlyozva, hogy „a kormány mindenkivel együtt fog dolgozni, a parlamenti vita és intézményeink tiszteletben tartásával”.
Az újonnan megválasztott szenátorok csütörtökön, október 1-jén lépnek hivatalba, azon a napon, amikor megválasztják a Szenátus elnökét is. Az időközben megalakuló frakcióknak hétfőn, október 5-én kell leadniuk taglistájukat.
A március 15-i és 22-i önkormányzati választások élő közvetítésében részletesen foglalkoztunk azok Szenátusra, tágabb értelemben pedig az ország törvényhozási életére gyakorolt hatásával. Szakértőink elemzéseit itt találhatja.