Miután a könyv részletei múlt héten napvilágot láttak, a Buckingham-palota a királyi udvar visszafogott szokásaihoz képest szokatlanul kemény hangú közleményben reagált.
Kedden megjelent könyvével a néhai Diana hercegné öccse világszerte bekerült a hírekbe: az írás súlyos vádakat fogalmaz meg Diana egykori férje, a jelenlegi III. Károly király ellen, és újra feltépi a brit királyi család évtizedes sebeit.
„Swan Song: Diana, My Sister” (Hattyúdal, Diana, a nővérem) című könyvében Charles Spencer azt állítja, hogy összetűzésbe került az akkori Károly trónörökössel a palota azon tervével kapcsolatban, amely szerint Vilmos és Harry hercegnek – akik akkor 15, illetve 12 évesek voltak – édesanyjuk koporsója mögött kellett volna gyalogolniuk az 1997-es gyászmenetben.
Spencer elmondása szerint akkor azt mondta Károlynak, hogy Diana, aki 36 évesen, párizsi autóbalesetben halt meg, nem akarta volna, hogy fiai ilyen megpróbáltatáson menjenek keresztül.
Azt állítja, hogy a herceg „teljesen kiborult” a vita során, és ezt vágta a fejéhez: „Biztos lehet benne, hamarosan el fogjuk felejteni őt.”
Spencer továbbá azzal vádolja Károlyt, hogy „megvetéssel” viseltetett volt felesége iránt, és úgy beszélt Dianáról, mintha „felvillanyozta” volna a halála. A BBC-nek adott interjújában ugyanakkor a gróf azt is bevallotta, hogy azt, hogy Károly örült volna volt felesége halálhírének, csak a hangszíne miatt gondolta.
Ennek ellentmond az, ahogyan az akkor még Károly herceg viselkedett a haláleset után: annak ellenére, hogy erre már semmiféle királyi protokoll nem kötelezte, elutazott volt felesége holttestéért Párizsba, és királyi zászlóval letakartatta a koporsót, majd hazakísérte egy repülőgépen. A párizsi Pitié-Salpetriere kórház főnővére arról nyilatkozott később, valamint többen is a Károly kíséretéhez tartozók közül, hogy a herceg perceken át irányíthatatlanul zokogott, amikor meglátta volt felesége holttestét.
Miután a múlt héten megjelentek a fentebb időzett részletek a könyvből a Daily Mail napilapban, a Buckingham-palota szokatlanul éles hangú közleményt adott ki, ami ritkaságnak számít a királyi udvar általában visszafogott kommunikációjában.
„Őfelsége tisztában van azzal, hogy egy testvér elvesztésének fájdalma elhomályosíthatja a józan észt, befolyásolhatja az ítélőképességet, és úgy színezheti az emlékeket, ahogyan azt mások nem feltétlenül ismerik fel, még hosszú évekkel egy ilyen veszteség után sem” - állt a közleményben.
Spencer kiállt állításai mellett, és a BBC-nek adott interjújában azt mondta, a palota "gázlángozza" őt (amikor valaki manipulálva a másikat arra törekszik, hogy áldozata megkérdőjelezze a saját valóságérzékelését), és a királyi válasszal kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy Károly zavarban van.
Szócsata
Az akkor 32 éves Károly 1981-ben, egy fényűző ceremónián, a londoni Szent Pál-székesegyházban vette feleségül a 20 éves Lady Diana Spencert. A pár 1996-ban elvált, egy évtizeddel később pedig Károly feleségül vette Camilla Parker Bowles-t, a ma már Kamilla királynét.
Charles Spencer, a 9. Spencer gróf, régóta konfliktusban áll a királyi családdal amiatt, ahogyan nővérével bántak.
A palota és a Spencer család közötti feszültségeket Diana halála után később a „The Queen” című film, valamint a Netflix „The Crown” sorozata is dramatizálta.
Nővére temetésén elmondott, megrázó gyászbeszédében Spencer megfogadta, hogy „a vér szerinti családja” viszi tovább Diana „kreatív és szeretetteljes” örökségét, amikor felnevelik két fiát. A beszédet széles körben a királyi családnak szánt bírálatként értelmezték.
Sokak szerint akkoriban, Nagy-Britanniában és világszerte is, II. Erzsébet királynő és a család tagjai túl lassan ismerték fel, mennyire mélyen megrázta a briteket Diana halála. A királynő Balmoralban tartózkodott augusztus végén, amikor a tragikus baleset történt, és ahelyett, hogy rögtön Londonba sietett volna, még egy hétig a skóciai birtokon maradt.
Harry herceg és a sajtó
A királyi család tagjai évtizedek óta azon dolgoznak, hogy maguk mögött hagyják azt a válságos időszakot. Vilmos és Harry, valamint az utóbbi években a király közvetlenebb, emberközelibb stílusa ennek az időnek az öröksége.
Könyvében Spencer azt is kritizálja, hogy a királyi család szerinte „nem mutatott látható törődést” az akkor 12 éves Harry iránt.
Felidézi, mennyire „apró, törékeny és végletesen magára maradt” benyomást keltett unokaöccse a temetés után.
„Természetesen Diana ölelésére lett volna szüksége, amitől azonban örökre megfosztották” - írja. „A nyugalom és a gondoskodás helyett hagyták, hogy teljesen kicsússzon a lába alól a talaj.”
Néhány kritikus azt firtatja, Spencernek miért volt szüksége arra, hogy közel 30 évvel később újra felidézze a fájdalmat és a traumát.
A főnemes szerint azért akarta egyszer s mindenkorra papírra vetni saját gondolatait és emlékeit Dianáról, „ahelyett, hogy újra mások véleményeit kelljen olvasnia, amelyek közül sok hazugságokon alapul”, és ne ez okozza számára a kellemetlenséget, valamint amiatt is, mert már a hatvanas éveiben jár (jelenleg 62 éves), és mindkét szülője a hatvanas éveiben halt meg, ezért úgy tekint erre a könyvre, mint amit még utoljára megírhatott, ezáltal ez az ő hattyúdala is.
Arra a kérdésre, hogy Harry herceg és felesége, Meghan sajtóval való viszonya mennyiben tükrözi azt, ahogyan a média annak idején nővérét kezelte, Spencer ezt mondta a BBC-nek: „(Diana) igazán mélyre jutott az őt érő folyamatos bírálatok miatt. Azt hiszem, sajnálatos, amikor ennek a visszhangjait látom most.”
A Penguin Press közlése szerint a könyv világszerte megjelenik, és 12 nyelvre fordítják le.