A hétvégi parlamenti választások előtt több mint 8500 X-fiókot minősítettek gyanúsnak, miközben a balközép ellenzék szűk előzetes előnyt szerzett.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy az alábbi X-profil egy Ingrid Karlsson nevű svéd nőé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók szerint azonban a profil egy ellopott fényképet használ, alig tesz közzé saját tartalmat, és a közösségi médiafelület valójában Beninben, Nyugat-Afrikában bejegyzettként tünteti fel.
Ez annak a több mint 8500 fióknak az egyike, amelyet a holland Trollrensics elemzőcég és az Alliance4Europe nevű civil szervezet az SVT svéd közszolgálati csatornával együttműködésben azonosított.
A kutatók szerint a profilok összehangolt működés jeleit mutatják, például hasonló személyazonosságot, újrafelhasznált fényképeket és átfedő mintázatokat a svéd politikai fiókok követésében.
Ezeket a fiókokat az X nem Svédországból, hanem Nigériából, Ghánából és Ázsia egyes részeiből származóként, illetve ott bejegyzettként jelöli.
A fiókok a vasárnap megtartott svéd parlamenti választás kampányidőszakában jelentek meg. A szavazás előzetes eredményei szerint az ellenzéki blokk, amelyet Magdalena Andersson volt miniszterelnök szociáldemokratái vezetnek, kis előnnyel megelőzte a kormányzó jobboldali szövetséget.
A szavazókörzetek 95 százalékának összeszámlálása után az előrejelzések szerint az ellenzéki pártok a parlament 349 mandátumából 176-ot szereznek, szemben a jelenlegi kormányfőt, a jobbközép Mérsékelt Pártból érkező Ulf Kristerssont vezető blokk 173 mandátumával.
A választási eredmények egyelőre nem véglegesek; a Svéd Választási Hatóság szerint a hivatalos végeredmény a voksolást követő egy hét múlva várható.
Hogyan azonosították a fiókokat?
A Trollrensics társalapítója, Robert van der Noordaa a The Cube-nak, az Euronews tényellenőrző csapatának elmondta, hogy cégük 26 mutatót használ annak felmérésére, hogy egy profilminta összehangolt hálózatot alkot-e.
Ezek közé tartoznak a bizonyos napon létrehozott fiókok számának szokatlan megugrásai, az ellopott fényképek, valamint az azonos bejegyzések egyidejű közzététele.
A vizsgált svéd fiókok általában alig vagy egyáltalán nem tettek közzé eredeti tartalmat. Ehelyett nagy számban követtek olyan valós svéd felhasználókat, akik a választás előtti időszakban politikai vitában vettek részt.
Van der Noordaa szerint egyes, több ezer követővel rendelkező profilok követőtáboruk akár 30 százalékát is gyanús, Nigériában, Beninben és Ázsia egyes részein bejegyzettként jelölt fiókokból merítették.
A fiókok a politikai paletta különböző részeiről követtek embereket, de nagyobb hangsúlyt kaptak a jobboldali hangok és a Mérsékelt Párthoz köthető szereplők.
A kutatók szerint a tömeges követés felfújhatja egy profil látszólagos népszerűségét, és a bejegyzéseket is felerősítheti összehangolt lájkok és újraposztolások révén.
Ki áll a hálózat mögött?
A Trollrensics szerint hasonló jellemzőkkel bíró fiókokat az egész Európában tartott választásokon azonosítottak, többek között Hollandiában és Magyarországon is. Némelyik még az identitását is megváltoztatta, amikor egyik nemzeti politikai vitáról a másikra váltott.
„Német nevük van, német bemutatkozásuk, aztán egy ponton mintegy újrahasznosítják őket” – mondta van der Noordaa. „Svédországban is találtunk olyan fiókokat, amelyek sok svéd felhasználót követnek, de eredetileg holland fiókként indultak.”
Van der Noordaa úgy véli, hogy a fiókok egy kereskedelmi jellegű, »guns for hire« típusú szolgáltatás részét képezik, amelyet különböző megrendelők számára lehet bevetni.
Állítása szerint az ilyen trollfiókok létrehozására felbérelt emberek többsége Afrikából vagy az Egyesült Államokból származik.
Darren Linvill, a Clemson Egyetem Media Forensics Hubjának társigazgatója külön mintát vizsgált meg a fiókokból. A The Cube-nak azt mondta, hogy viselkedésük összhangban állni látszik azokkal a fizetett »erősítő« szolgáltatásokkal, amelyeket egyre gyakrabban alkalmaznak politikai szereplők és állami háttérrel rendelkező aktorok.
Linvill szerint az ilyen műveletekben kisebb marketingcégek vagy egyéni vállalkozók működtetnek fiókokat és automatizált botokat, amelyek szolgáltatásait aztán nagyobb vállalatokon vagy online piactereken keresztül értékesítik.
Ezek a szolgáltatások fizetett követőket, kommenteket, lájkokat, újraposztolásokat és automatizált botokat foglalnak magukban.
„Követőket adtak a fiókoknak, hogy azok legitimnek tűnjenek, mintha nagyobb szeletét képviselnék a közbeszédnek” – mondta Linvill. „Úgy tűnik, mintha nagyobb közösséget képviselnének, mint amekkorát a valóságban.”
Linvill szerint tevékenységük olyan felerősítési módszereket alkalmaz, amelyek az orosz befolyásolási műveletekből is ismertek, és amelyek szintén eldobható fiókok hálózatával terjesztenek hamis tartalmakat.
A választás biztonságával kapcsolatos szélesebb körű aggodalmak
A megállapítások egy olyan választás idején láttak napvilágot, amelyet fokozott aggodalom övezett a külföldi beavatkozás miatt.
A svéd hatóságok a voksolás előtt azt közölték, hogy az ország nem számít elsődleges célpontnak az orosz befolyásolás szempontjából. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a választás súlyos biztonsági helyzetben zajlik, és ellenséges szereplők megpróbálhatják elmélyíteni a meglévő törésvonalakat vagy megingatni a bizalmat a választási folyamatban.
A szavazás előtt külön, Oroszország-barát tevékenységet is észleltek: az Alliance4Europe beszámolója szerint a Matryoshka néven ismert, oroszbarát befolyásolási művelet koholt videókat terjesztett, amelyek a kormányzó koalíciót és az ukrán menekülteket célozták.
A választás idején alaptalan állítások terjedtek tömeges választási csalásról, miután egy technikai hiba mintegy 500 előzetesen szavazó választópolgár regisztrációját érintette. Más bejegyzések hamisan azt állították, hogy a Választási Hatóság egyik magas rangú tisztviselője a Szociáldemokrata Párthoz köthető, és olyan posztok is terjedtek, amelyek szerint személyazonosító okmány nélküli svédek többször is szavazhatnak.
A Svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség közölte, hogy a hatóságok átfogó előkészületeket tettek annak érdekében, hogy megvédjék a lakosságot a dezinformációtól, a propagandától és a közvélemény manipulálására irányuló kísérletektől.