Ed Miliband brit külügyminiszter „etnikai tisztogatással” vádolja a telepeseket Ciszjordániában, és bejelentette az illegális telepekről származó áruk importtilalmát; válaszul Izrael bezárta Nagy-Britannia kelet-jeruzsálemi konzulátusát.
Az Egyesült Királyság és Franciaország azon 12 ország között volt, amelyek kedden új kereskedelmi szankciókat jelentettek be az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő izraeli telepekkel szemben, egy általuk „gyorsan romlónak” nevezett helyzet közepette, amelyet a palesztinok elleni, egyre gyakoribb telepes támadások jellemeznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország csatlakozott az Egyesült Királysághoz és Franciaországhoz, és megerősítette, hogy korlátozásokat vezet be a telepekkel folytatott kereskedelemre vonatkozóan – derült ki az országok külügyminisztereinek közös nyilatkozatából.
„Az izraeli kormány Ciszjordániában tett lépései aláássák a kétállami megoldás lehetőségét” – áll a közleményben, amely hozzáteszi, hogy „példátlan mértéket öltött a telepesek erőszakossága és a telepek terjeszkedése”.
„Egységesen eltökéltek vagyunk: a kétállami megoldást meg kell védeni, és lépéseket fogunk tenni az igazságos és tartós béke érdekében” – folytatódik a szöveg.
A bejelentés azt követően született, hogy az izraeli kormány múlt hónapban pályázatot írt ki mintegy 1200 lakóegység felépítésére Ciszjordániában, ami a nemzetközi közösség és emberi jogi szervezetek részéről is széles körű elítéléshez vezetett.
Az E1-es településrészre tervezett lakóegységek tovább növelnék Kelet-Jeruzsálem elszigeteltségét a terület többi részétől.
A keddi közös nyilatkozatban a 12 külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte a pályázatok kiírásáról hozott döntést.
A közlemény szerint Andy Burnham brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Carney kanadai kormányfő „egyetértettek abban, hogy lépni kell a további károk megelőzése érdekében”.
„Etnikai tisztogatás”
Ed Miliband brit külügyminiszter kedden a parlamentben „telepes terroristákat” vádolt „etnikai tisztogatással” Ciszjordánia egyes részein, és azt mondta, az izraeli kormány gyakran „szemet hunyt mindez felett”.
Bejelentette, hogy az Egyesült Királyság „bevezeti a megszállt területeken található illegális telepekről származó termékek behozatalának tilalmát”.
„Nem hiszem, hogy a brit emberek azt akarják, hogy azzal támogassuk a megszállást, hogy telepekről származó termékeket fogadunk el az üzleteinkben és szupermarketjeinkben” – mondta a képviselőknek.
Az X-en közzétett bejegyzésében Miliband francia kollégája, Jean-Noël Barrot azt írta, Párizs azért döntött a szankciók érvényesítése mellett, mert Ciszjordánia „a robbanás szélén áll”.
„A nemzetközi jogot sértő, ellenőrizetlen telepterjeszkedés, az extremista telepesek palesztinok ellen elkövetett erőszakának fellángolása, valamint olyan terrortettek, amelyeket maga az izraeli vezetés is elítél” – fogalmazott.
Izrael válasza
Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter kedden elrendelte a jeruzsálemi brit konzulátus bezárását, válaszul a londoni kormány lépéseire, és élesen bírálta Miliband nyilatkozatát.
„A brit külügyminiszter mai, a parlamentben elhangzott vádjai felháborító hazugságok voltak” – mondta Sa'ar.
Ciszjordánia
Ciszjordániát 1967 óta tartja megszállás alatt Izrael, és a terület az erőszak újabb hullámát éli a gázai háború kezdete óta - ez utóbbit a Hamász terrorszervezet 2023. október 7-i izraeli támadásai váltották ki.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint 2024 októberében mintegy 737 ezer izraeli telepes élt Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.
Az izraeli telepek Ciszjordániában a nemzetközi jog szerint törvénytelenek.