Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte, hogy az EU formálisan csatlakozott Washington Irán pénzügyi elszigetelését célzó kampányához. A brüsszeli közlemény a G20-as pénzügyminiszteri csúcson azonban messze nem megy el idáig.
Washington szerint új partnere van Teherán elleni pénzügyi háborújában.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az EU hivatalosan csatlakozott az „Operation Economic Outcast” (Gazdasági Száműzött Művelet) névre keresztelt, beszédes nevű amerikai szankciós akcióhoz, amelynek célja, hogy Iránt kizárja a nemzetközi bankrendszerből, és dicsérte a blokkot, amiért ilyen korán lépett. (Euronews: más fordításban Kitaszítottnak is mondhatjuk, mert gazdasági páriává akar tenni egy országot, akivel senki nem áll szóba.)
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Bessent által idézett európai közlemny azonban, amely hétfőn jelent meg, csak üdvözli az amerikai kampányt anélkül, hogy az EU-t formálisan elkötelezné mellette.
„Nagyra értékeljük határozott és korai fellépésüket” – írta az amerikai pénzügyminiszter, aki az eseményt annak bizonyítékaként állította be, hogy Iránra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik.
Bessent hozzátette, hogy a világ „egyértelmű üzenetet küld az iráni rezsimnek”, és hogy Washington „nem áll meg, amíg az utolsó megmaradt pénzügyi életvonalat is el nem vágta”, majd hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szilárdan kiáll szövetségesei mellett annak érdekében, hogy a véreskezű iráni rezsim ne tudja kihasználni a globális pénzügyi rendszert.
Mit is írt Brüsszel valójában?
A dokumentum, amelyre az amerikai pénzügyminiszter hivatkozott, augusztus 31-én, a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek Észak-Karolina állambeli Asheville-ben tartott ülésének nyitónapján jelent meg.
Az Egyesült Államok tölti be idén a csoport elnöki tisztségét, Bessent pedig a Federal Reserve elnökével (FED - amerikai kötponti bank), Kevin Warsh-sal közösen vezette az ülést, és alkalomnak tekintette arra, hogy rávegye partnereit: vágják el pénzügyi kapcsolataikat Teheránnal, különben másodlagos szankciókra számíthatnak. Az USA ezzel nyomás alá helyezte partnereit, hogy építsék le gazdasági kapcsolataikat Teheránnal.
Az uniós nyilatkozat felsorolja a blokk régóta hangoztatott kifogásait, többek között Irán nukleáris és ballisztikusrakéta-programját, a térségben és Európában kifejtett destabilizáló tevékenységét, Oroszország ukrajnai inváziójának nyújtott katonai támogatását, valamint az iráni lakosság elnyomását.
Rámutat, hogy az EU „kiterjedt szankciókat fogadott el annak megakadályozására, hogy Irán kihasználja a globális gazdaságot és a pénzügyi rendszert”, és készen áll további intézkedések megtételére is, ha az szükséges biztonsága és érdekei védelmében, beleértve a Hormuzi-szoroson való szabad hajózás biztosítását is.
Ugyanakkor magával az amerikai szankciós kampánnyal kapcsolatban a megfogalmazás szándékosan visszafogott.
Az EU „üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyek biztosítják, hogy Irán felhagy destabilizáló tevékenységével, és jóhiszeműen béketárgyalásokba kezd, többek között további gazdasági nyomásgyakorlás révén, ideértve az Egyesült Államok által vezetett Operation Economic Outcast hadműveletet is”, és azt írja, hogy „továbbra is szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, valamint más G7-es és nemzetközi partnerekkel”.
Viszont a szöveg sehol sem állítja, hogy az EU csatlakozik a hadművelethez. Brüsszel nem jelentett be új szankciókat, nem igazodott az amerikai listákhoz, és nem módosította saját, már most is Irán nukleáris és rakétaprogramját, valamint Moszkvának nyújtott támogatását célzó szankciós rendszerét.
Megismételt egy olyan preferenciát is, amelyet Washington nem hangsúlyoz ennyire: azt, hogy „továbbra is szükség van a diplomáciai erőfeszítésekre a békemegállapodás elérése érdekében”.
Támogatás, nem csatlakozás
Az a megfogalmazás, hogy az EU formálisan csatlakozott az Operation Economic Outcast hadművelethez, sokkal inkább Bessent optimista értelmezése, amelyet több hírügynökség is átvett. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Külügyi Szolgálat nem kommentálta nyilvánosan ezt az értelmezést. Brüsszel eddig az amerikai nyomásgyakorlás támogatását kínálta fel, nem pedig a benne való tényleges részvételt.
A különbség azért fontos, mert az Operation Economic Outcast tartalma sem elhanyagolható.
Az augusztus végén elindított hadművelet Irán hozzáférését célozza a digitális eszközökhöz, a csúcstechnológiához, az aranyhoz, a polgári légi közlekedéshez és a hajózáshoz. Emellett másodlagos szankciókra támaszkodik, azaz olyan büntető intézkedésekre, amelyek a továbbra is Iránnal üzletelő külföldi vállalatokat és bankokat sújtják, annak érdekében, hogy szakítsanak Iránnal.
Európai vállalatok is ki lehetnek téve ezeknek a büntetéseknek, miközben az EU úgynevezett blokkoló rendelete elvileg megtiltja nekik, hogy az Európai Bizottság engedélye nélkül megfeleljenek az Irán elleni amerikai szankcióknak.
Az amerikai pénzügyminisztérium a rajtnál közel 60 vállalatot, magánszemélyt és hajót vett fel a szankciós listára, és jelzése szerint hetente újabb intézkedésekre lehet számítani, kezdve elsősorban a bankokkal.
Egyelőre továbbra is megmaradt a szakadék aközött, amit Washington állít Európa lépéseiről és amit Európa ténylegesen bejelentett. Az európai bankok és exportőrök számára nem mindegy, hogy a kampány támogatása és a csatlakozás között melyik valósul meg – az előbbi azt jelenti, hogy kívülről figyelik, az utóbbi viszont azt, hogy kötik őket annak szabályai, és viselniük kell a hatásait, például a piacvesztést, energetikai hiányokat, vagy a láncolatok megszakadását.