Ghalibaf házelnök szerint a vízi út zárva marad, amíg Washington nem oldja fel tengeri blokádját, az iráni vagyonok zárlatát és nem szünteti meg az olajszankciókat. Egy ismeretlen lövedék eltalált egy, a szoroson áthaladó hajót, egy ember meghalt.
Irán főtárgyalója közölte, hogy a Hormuzi-szoros nem nyílik meg addig, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja tengeri blokádját és nem teszi elérhetővé a befagyasztott iráni vagyonokat, miközben egy hajót találat ért a szorosban, és a legénység egyik tagját áldozatként jelentették.
Mohammad Bagher Ghalibaf házelnök kedden ezt mondta: „szeretném világosan leszögezni, hogy a Hormuzi-szoros nem nyílik meg, amíg az együttműködési megállapodásban rögzített amerikai kötelezettségvállalások nem teljesülnek”.
A teheráni követelések között említette a blokád megszüntetését, az olajszankciók feloldását és Irán külföldön befagyasztott vagyontárgyainak feloldását.
Időközben egy azonosítatlan lövedék megrongálta egy hajó gépházát, és „egy legénységi tag sérülését vagy halálát okozta” kedd hajnalban, amikor a jármű megpróbált áthaladni a Hormuzi-szoroson Omán partjai közelében – közölte a brit haditengerészet kereskedelmi tengeri szervezete (UKMTO) a vállalat biztonsági irodájának jelentésére hivatkozva.
A tengeri megfigyelő ügynökség nem közölt részleteket a hajóról vagy rakományáról, és még nem világos, hogy a legénységi tagot valóban megölték-e a támadásban vagy megsebesült. A jelentés szerint az ománi parti őrség a legénység többi tagjának segítségére sietett, és a hatóságok vizsgálatot indítottak.
Egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy a szoroson való áthaladási kísérlet közben megrongálódott hajókból olaj szivárog a Perzsa-öbölbe és más térségi vizekbe, a UKMTO szerint azonban a legutóbbi támadás nyomán nem jelentettek környezeti károkat.
Teherán erői gyakorlatilag lezárták a szorost, amelyen a háború előtt a világ kereskedelmi forgalmában lévő kőolajkínálatának mintegy ötöde haladt át, miután Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadást indított Irán ellen.
Az Egyesült Államok jelenleg szintén blokád alatt tart minden iráni hajóforgalmat a szorosban.
Mivel a háborúban álló felek közötti tárgyalások megrekedtek, Teherán külön megbeszéléseket folytat Ománnal egy, a szoroson áthaladó hajóforgalom kezelésére szolgáló tervről, és hétfőn közölte, hogy a közös nyilatkozat részleteinek véglegesítésén dolgozik.
Donald Trump amerikai elnök dühösen reagált, és a hírek szerint a Fox Newsnak adott telefonos interjúban azt mondta, hogy az USA „szarrá bombázná Ománt, ha az útjukba áll”.
Trump újabb felháborodott reakciót váltott ki Teheránból, miután múlt pénteken közölte, hogy hamarosan „az Egyesült Államok területévé” nyilvánítja a szorost. A kijelentésekre az X-en közzétett bejegyzésben reagálva Kazem Gharibabadi iráni helyettes külügyminiszter azt írta, hogy „a Hormuzi-szoros eddig is iráni volt, most is iráni, és az is marad”.
„Ezt a szorost csak Irán parancsára zárják le vagy nyitják meg, és amíg önök nem fogadják el a vereség valóságát, és nem hagynak fel fantazmagóriáikkal, Irán folytatni fogja a blokád érvényesítését” – tette hozzá Gharibabadi.
A Hormuzi-szoros legkeskenyebb pontján mintegy 35 kilométer széles, ami azt jelenti, hogy a vízi útvonalat Irán és Omán közösen felügyeli.
Maszkat (Omán) a háború egész ideje alatt fenntartotta diplomáciai kapcsolatait Iránnal és az Egyesült Államokkal, semleges közvetítőként.