Magnus Brunner migrációs biztos szerint az uniós belügyminiszterek rendkívüli ülése a Spanyolországgal való feszültség enyhítését célozta, miután egész Európában bírálják Pedro Sánchez kormányfő bevándorlási politikáját.
Az EU „teljes szolidaritást vállal” Spanyolországgal a ceutai migrációs válságot követően – közölte kedden Magnus Brunner uniós migrációs biztos, aki a válságot „az európai ellenálló képességünk próbájának” nevezte.
Brunner újságíróknak nyilatkozott, miután az uniós belügyminiszterek rendkívüli online ülést tartottak annak a válságnak a következményeiről, amelynek során 24 órán belül mintegy 70 ezer, EU-n kívüli állampolgár lépett be Marokkó felől a spanyol Ceuta enklávé területére.
Az ülés célja az is volt, hogy enyhítse a Spanyolországgal szembeni feszültséget azután, hogy európai szinten erős politikai ellenreakció bontakozott ki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök migrációs politikájával szemben.
„Az elmúlt napok az európai ellenálló képességünk próbáját jelentették, próbára tették a külső határaink biztonságát, és egyértelműen megmutatták, hogy vannak szereplők, akik számára közömbös az ártatlan emberek biztonsága, sőt élete is” – fogalmazott Brunner.
„Úgy gondolom, Európa egyértelműen kiállta ezt a próbát. Nem sikerült bejutni a schengeni térségbe, és a határ biztonságát gyorsan helyreállították. Most az a kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió cselekedjen” – tette hozzá.
Kedden a belügyminiszterek olyan intézkedéseket vitattak meg, amelyek megelőzhetnék a válság megismétlődését. Az ír EU Tanácsi Elnökség által kiadott sajtóközlemény szerint a miniszterek között „közös megértés” alakult ki arról, hogy több területre is ki kell terjeszteni a fellépést.
A közlemény szerint az intézkedéseknek ki kell terjedniük az embercsempész-hálózatok elleni küzdelemre, a visszatérések megerősítésére, az uniós határok további védelmére, a harmadik országokkal kialakítandó mélyebb partnerségekre és az előrejelző képesség javítására.
Az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk korai előrejelző rendszerek kidolgozását is, például a határ előterére vonatkozó hírszerzési információk gyűjtését és a közösségi média monitorozását.
Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter üdvözölte a tárgyalásokat, hangsúlyozva, hogy az EU elismerte Spanyolország eddigi munkáját, és hogy „jelentős politikát folytat az irreguláris migráció elleni küzdelemben az uniós keretek között”.
„Szükséges volt ez az ülés ahhoz, hogy összehangoljuk a jelenlegi és a jövőbeli megközelítéseket. Az eredmény kielégítő volt, és hozzájárult ahhoz, hogy elismerjék Spanyolország erőfeszítéseit” – mondta.
Lejjebb vinni a politikai hőfokot
Egy uniós diplomata az Euronewsnak elmondta, hogy a tagállamok egy „széles köre” szeretett volna politikai intézkedésekről és „ösztönzőkről” tárgyalni, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt az európai történelem eddigi legnagyobb irreguláris határátlépési hulláma következzen be.
Ezek közé tartozott Madrid januári döntése is, amelynek értelmében mintegy félmillió, okmányokkal nem rendelkező bevándorló jogi helyzetét rendezték tartózkodási és munkavállalási engedélyek megadásával.
A tágabb európai megközelítés azonban ennek ellenkező irányába mozdul, és elsősorban a menedékhez jutás korlátozására, az uniós határellenőrzés szigorítására és a visszaküldések növelésére összpontosít.
A Spanyolország elleni bírálatok a tömeges érkezések után erősödtek fel: Olaszország ideiglenesen felfüggesztette a Spanyolországgal szembeni schengeni szabad mozgást, egy nappal később pedig 22 uniós kormány közös levelet intézett az uniós intézményekhez, amelyben bírálta Spanyolország migrációs politikáját.
Az Egyesült Államok is megszólalt az ügyben, bírálva Spanyolországot, és tovább fokozva a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök közötti amúgy is feszült viszonyt.
Kedden a tisztviselők azt is elismerték, hogy – sok más európai országhoz hasonlóan – Olaszország is parlamenti választások felé tart, ami hatással van arra a hangnemre, amelyet a miniszterelnökök Ceutával kapcsolatban használnak.
Az Európai Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak azt mondta, hogy az ülés fő célja az volt, hogy lejjebb vigyék a „politikai hőfokot” a teremben.