2026 júliusára jelentősen átrendeződött a minimálbérek rangsora, ha a vásárlóerőt vesszük alapul Európa több országában. A magas infláció azokban az államokban sújtja leginkább a minimálbérből élőket, ahol évente csak egyszer igazítják a béreket.
Az Eurostat közzétette a 2026 második felére vonatkozó minimálbér-adatokat, amelyekből kiderül, hogy 29 európai országból mindössze nyolc emelt bruttó minimálbért 2026 januárja és júliusa között, miközben az euróövezetben a fogyasztói infláció 3,2 százalék volt ugyanebben a fél évben. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol különösen magas volt az infláció, a minimálbéren dolgozók reálértéken számolva vesztettek a jövedelmükből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De mely európai országok fizetik a legmagasabb minimálbéreket a legfrissebb adatok alapján? És hogyan alakul az országok sorrendje, ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük?
Nominális értelemben Luxemburgban a legmagasabb a bruttó havi minimálbér Európában 2026 júliusában, 2 771 euróval. Az Európai Unión belül Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér, 620 euró. Ha a tagjelölt országokat is beleszámítjuk, Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér, mindössze 169 euró.
Ha a minimálbérek eloszlását vizsgáljuk, öt országban haladja meg a bruttó havi minimálbér a 2 000 eurót. Kilenc ország esik az 1 000 és 2 000 euró közötti sávba, bár ez a tartomány erősen a kisebb értékek felé koncentrálódik, és csak egy országban magasabb a minimálbér 1 500 eurónál.
15 országban a bruttó havi minimálbér 1 000 euró alatt van, vagyis a rendelkezésre álló adatokkal rendelkező országok több mint fele ebbe a csoportba tartozik. Ugyanakkor közülük hét tagjelölt ország.
Öt országban 2 000 euró fölött van a havi minimálbér
Luxemburg mellett az élmezőnyhöz tartozik Írország (2 391 euró), Németország (2 343 euró), Hollandia (2 338 euró) és Belgium (2 234 euró). Franciaország szorosan mögöttük következik 1 867 euróval.
Szlovénia (1 482 euró), Spanyolország (1 425 euró), Litvánia (1 153 euró), Lengyelország (1 119 euró), Ciprus (1 088 euró), Görögország (1 073 euró), Portugália (1 073 euró) és Horvátország (1 050 euró) alkotják a középmezőnyt. Többségük közelebb van az 1 000, mint az 1 500 eurós szinthez.
Az alsó kategóriában Ukrajna és Moldova számítanak kirívóan alacsony értékűnek 169, illetve 313 eurós minimálbérrel; minden más országban 500 euró fölött van ez a szint.
Négy tagjelölt országban magasabb a minimálbér, mint Bulgáriában. Ezek Törökország (621 euró), Észak-Macedónia (624 euró), Montenegró (670 euró) és Szerbia (743 euró).
Málta (994 euró), Észtország (946 euró), Csehország (923 euró), Szlovákia (915 euró) és Magyarország (906 euró) már közelebb vannak az 1 000 eurós szinthez.
Hogyan változik a rangsor a vásárlóerő alapján?
A vásárlóerő-standardban (PPS) mért rangsor több ország esetében jelentősen eltér a nominális bérek alapján felállított sorrendtől. Az országok közötti különbségek is kisebbek.
A PPS egy mesterséges elszámolóegység, amely igazságosabb összehasonlítást tesz lehetővé, mert azt mutatja meg, valójában mit tudnak megfizetni az emberek az egyes országokban. Elvben egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást tud megvásárolni.
PPS-ben számolva a minimálbérek Albániában 705-től Németországban 2 164-ig terjednek. Ukrajnáról és Moldováról nincs adat, Törökország esetében pedig a 2025. júliusi értéket vették figyelembe.
Az élmezőnyt Luxemburg (2 108 PPS), Hollandia (2 023), Belgium (1 922) és Írország (1 756) teszi teljessé az első ötben.
Franciaországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Lengyelországban is 1 500 PPS fölött van a minimálbér.
Az EU-n belül vásárlóerő alapján Észtországban a legalacsonyabb a minimálbér, 935 PPS-sel, szorosan mögötte Lettország következik 938 PPS-sel.
Törökország és Bulgária szintén 1 000 PPS alatt van.
Bizonyos tagjelölt országok vásárlóerő alapján jobb helyezést érnek el, mint több uniós tagállam. Észak-Macedónia (1 142 PPS) és Szerbia (1 094 PPS) hét EU-országot is megelőz, köztük Máltát, Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot.
Románia és Észak-Macedónia a legnagyobb nyertes
Ha a 27 ország nominális és PPS-alapú rangsorát vetjük össze, Románia és Észak-Macedónia számítanak a legnagyobb nyertesnek. Románia a 20. helyről a 12.-re lép előre, Észak-Macedónia pedig a 24.-ről a 16.-ra, vagyis mindkettő nyolc pozíciót javít.
Szerbia (öt hellyel feljebb), valamint Horvátország és Bulgária (mindkettő három hellyel feljebb) szintén látványos előrelépést mutat a PPS-rangsorban.
A legnagyobb vesztes Észtország, amely a 16. helyről a 26.-ra csúszik vissza, míg Lettország, Csehország és Ciprus egyaránt négy pozíciót veszít.
Csak nyolc országban nőtt a minimálbér
A 29 vizsgált ország közül nyolcban emelkedett a minimálbér helyi valutában, nominális értelemben 2026 januárja és júliusa között. Ezek Észak-Macedónia (6,9 százalék), Románia (6,8 százalék), Észtország (6,8 százalék), Belgium (5,8 százalék), Görögország (4,5 százalék), Luxemburg (2,5 százalék), Franciaország (2,4 százalék) és Hollandia (1,9 százalék).
A többi országban a bérek változatlanok maradtak. Ez különösen azokat érintette hátrányosan, ahol magas volt az infláció. Az Eurostat becslése szerint az euróövezetben 3,2 százalékos inflációt mértek január és július között; Máltán 8,2, Cipruson 5,4, Hollandiában pedig 4,7 százalékot ért el.
A magas infláció sújtja a török minimálbéreseket
Törökországban, ahol Európában a legmagasabb, világszinten pedig az öt legmagasabb közé tartozik az infláció, 2025 decembere és 2026 júniusa között 17,8 százalékos drágulást mértek. Mivel Törökország immár csak évente egyszer módosítja a minimálbért, a minimálbéren dolgozók jelentősen veszítenek vásárlóerejükből. Törökország ebben is kilóg a sorból: itt a legmagasabb a minimálbéresek aránya, közel 40 százalék.
Ugyanakkor Törökország az elmúlt években jelentősen megemelte a minimálbért.
Öt uniós országban nincs törvényben rögzített minimálbér: Olaszországban, Dániában, Svédországban, Ausztriában és Finnországban.