A kormány 0,7-ről 0,5 százalékra csökkentette 2026-os növekedési előrejelzését, miután az Insee még borúlátóbb becslést tett közzé.
Miközben főbb európai szomszédai gazdasága továbbra is növekszik, Franciaország kivételt jelent.A kormány 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését 0,7 százalékról 0,5 százalékra csökkentette, és 2027-re 1 százalékos bővüléssel számol – jelentette be pénteken Roland Lescure gazdasági miniszter. A végrehajtó hatalom az inflációt erre az évre 2,1 százalékra, a jövő évre pedig 1,8 százalékra becsüli.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a lefelé módosított előrejelzés tovább bonyolítja a kormány költségvetési helyzetét. A gyengébb növekedés nagyobb terhet róhat az államháztartásra, miközben a kormány célul tűzte ki, hogy a hiányt 2026-ra a GDP 5 százalékára mérsékli, a 2025-re jelzett 5,1 százalékról. Sébastien Lecornu miniszterelnök már korábban elismerte, hogy nem „nem különösebben optimista” ennek a célnak az elérését illetően.
Az új előrejelések egy nappal az Insee még borúlátóbb prognózisa után láttak napvilágot. A statisztikai hivatal 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését 0,7 százalékról 0,4 százalékra vette vissza, és figyelmeztetett a francia gazdaság „leszakadására”.
Az év elejét a GDP 0,2 százalékos visszaesése jellemezte az első negyedévben, majd a gazdasági tevékenység stagnált a másodikban, ami éles ellentétben áll a főbb szomszédos gazdaságok helyzetével. Az első két negyedévben Németországban 0,4, majd 0,3 százalékos növekedést mértek, Olaszországban 0,3, majd 0,2 százalékot, Spanyolországban pedig 0,6, majd 0,7 százalékot. Az Egyesült Királyság gazdasága 0,6, majd 0,4 százalékkal bővült.
A francia gazdaság „beragadt” motorjai
Az Insee szerint „a belső kereslet minden motorja” „beragadt”. A háztartások fogyasztása továbbra is gyenge, a beruházások pedig visszaesnek, amit visszavet az önkormányzati választási ciklushoz kapcsolódó állami projektek lassulása.
A hivatal a hőhullámok következményeire is rámutat, amelyek különösen súlyosan érintik a mezőgazdaságot. A kormány becslése szerint, ha nem történik érdemi beavatkozás, az éghajlatváltozás 2050-ig akár 3,6 százalékkal is visszavetheti a francia GDP-t.
Az Insee szerint a munkaerőpiac is „rosszabb állapotban van, mint Európa többi részén”, amit a munkanélküliség emelkedése és a visszafogott béremelkedés jellemez.
Az államháztartás romló helyzete szintén korlátozza a gazdaság költségvetési támogatását.
A gazdasági tevékenység ugyanakkor a második félévben enyhén élénkülhet. Az Insee a harmadik negyedévre 0,1, a negyedikre 0,2 százalékos növekedést várja. Az év egészét tekintve azonban a francia gazdaság bővülése így is mintegy háromszor kisebb maradna, mint az euróövezeti szomszédoké és az Egyesült Királyságé.
Emelkedő infláció, csökkenő vásárlóerő
Újabb rossz hír a háztartások számára, hogy az infláció várhatóan tovább emelkedik, és az év végére eléri a 2,9 százalékot az augusztusi 2,4 százalék után.
Ebben a környezetben a vásárlóerő az év egészében 0,4 százalékkal csökkenhet, elsősorban a bérelt munkahelyek számának visszaesése és az árak emelkedése miatt. Az Insee szerint „a háztartások széles köre” érintett lesz.
A fogyasztás, a francia gazdaság hagyományos motorja, így 2026-ban mindössze 0,3 százalékkal nőne. A háztartásoknak várhatóan jobban hozzá kell nyúlniuk megtakarításaikhoz is: a megtakarítási ráta a bruttó jövedelem 17,8 százalékáról 2025-ben 17,3 százalékra csökkenne az idén.
A vállalati beruházások 0,3 százalékkal csökkennének, míg a háztartások beruházásai 1,3 százalékkal esnének vissza.
Az Insee ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „továbbra is fennállnak bizonyos bizonytalanságok”, különösen a hőhullámok harmadik negyedévi gazdasági hatásaival, valamint a közel-keleti helyzet alakulásával kapcsolatban.